„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Mandula Tibor: A szatmári békét követő sváb telepítések és azok jelentősége

Mandula Tibor A szatmári békét követő sváb telepítések és azok jelentősége AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc különösen az ország északkeleti részét merítette ki. Szatmár vármegye a keresztül vonuló hadak útjába esvén, számos ütközet színhelye volt. Például Szatmár várának 17 hónapig tartó ostroma, végül is a kuruc fegyverek diadalával végződött. A pusztítás méretéről fogalmat alkothatunk, ha betekintünk abba a hivatalos összeírásba, melyet II. Rákóczi Ferenc parancsára Kellesy István és Ibrányi János készített a vár bevétele után a megye állapotáról. A nevezettek vezetése alatt álló bizottság községről-községre járva megállapította, hogy mennyi kár érte a településeket. A hivatalos összeírás adatai megdöbbentő képet nyújtanak Szatmár vármegye akkori helyzetéről. Az összeírás szerint Kálmándon 7 volt a megmaradt gazdák száma. A nagykárolyi parasztság a szatmári vár ostroma alatt az ostromló kuruc seregnek harminc köböl lisztet, 3000 köböl abrakot és 19 vágómarhát volt kénytelen beszolgáltatni. Az összes káruk 5049 Ft. Megmaradt közülük 25 gazda, akinek 20 ökre, 30 tehene, 20 lova és 100 juha volt. Szaniszlónak 10, Csomaköznek 30 gazdája maradt. Csanáloson és Fényen alig maradt 3-4 gazda l-l községben. Mezőteremen, Majtényban és Kaplonyban csak elvétve maradt néhány lakos. A nagykárolyiak közül Károlyi Sándornak 40.000, Eötvös Miklósnak 1248, Irinyi Zsigmondnak 754 forint kára volt. Ezért a szatmári békét követő időszak legsürgetőbb teendői közé tartozott, a meggyérült lakosságú falvak és települések benépesítése. Ezért mindenekelőtt a gazdasági felemelkedés feltételeit, főleg a szükséges munkaerőt kellettt biztosítani. Mivel a megmaradt csekély számú lakosság erre nem volt elegendő, melynek száma a 8 évig tartó kuruc szabadságharc miatti pusztító háborúk és természeti csapások és a járványos betegségek miatt ijesztően csökkent. Ezért a megfogyatkozott lakosság számát mesterséges úton kellett pótolni. E cél