„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Mandula Tibor: A szatmári békét követő sváb telepítések és azok jelentősége

érdekében indulnak meg a telepítések, illetve a megfogyatkozott települések svábokkal történő benépesítése. A parlagon heverő földek megművelésére nem volt elegendő a rendelkezésre álló csekély munkaerő. Az országban viszont nem volt akkora emberfelesleg, hogy csupán a belső migráció elegendő lett volna a meggyérült területek benépesítésére. A helyzetet súlyosbította az 1709-től 1712-ig tartó pestisjárvány is. Azt a kevés jobbágyot, akit a háború és az éhínség meghagyott, a pestis tizedelte meg. A szatmári béke idejére gróf Károlyi Sándor birtokán alig néhány család maradt csak. „Az aranyos magyarok szelt mentenek"-panaszolta feleségének Károlyi Sándor 1712-ben. Ezért az uradalom érdekei munkáskezet kívántak. Ilyen válságos körülmények közepette Károlyi Sándor nem csak politikusnak, hanem elsőrendű gyakorlati gazdának is bizonyult. Károlyinak nejéhez írott gyöngéd levelei, a megvívott ütközetek leírásán kívül telítve vannak a gazdaságra vonatkozó okos intelmekkel. Hogy mennyire foglalkoztatta a lelkes gazdát a munkáskéz hiánya, azt igazolja az a tény is, hogy Károlyi Sándor a szatmári békekötés pontjainak a pozsonyi országgyűlésen való elfogadásán és az ország újjászervezésén kívül nem ismert sürgetőbb feladatot a település kérdésénél. Mivel Károlyi Sándort hivatalos dolgai hosszú ideig otthonától távol tartották, így feleségével jobbára csak levél útján értekezett. Akkoriban felesége vezette a kiterjedt uradalmat, és ezért férjéhez írott levelei az akkori életnek és gondolkodásmódnak kiemelkedő történeti forrásai. Károlyi Sándor nagy megelégedéssel fogadta felesége gazdasági tudósításait, majd ezt követően tanácsokkal szolgál feleségének, kitartásra buzdítja és dicséri gazdaszellemét: „Csak jó megyei gazdák legyetek"- írja feleségének. A nagy kiterjedésű birtok irányítása természetesen számos gonddal, fáradtsággal járt. Mindez alapos gazdasági ismereteket és folytonos képzést is igényelt. Ezért Károlyiné munkájában igyekezett a leghatékonyabb gazdasági módszereket alkalmazni. Jártas volt a gyógynövényekkel történő gyógyításban is. Feljegyezték, hogy gyógyítás céljából kertjében a virágokon kívül gyógynövényeket is termesztett. Ezekkel gyógyította sváb jobbágyait is. Erről 1712. június 3- i levelében a következőket írja: „A patika a sváboknak is kitölt volna. Eleget orvosoltunk már magunk is." Figyelemre méltó,hogy Károlyiné fiát is, Ferenc grófot korán megismertet-