„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Ulrich Attila: A szatmári béke és a Rákóczi birtokok sorsa, különös tekintettel a tokaji uradalomra

Ulrich Attila A szatmári béke és a Rákóczi birtokok sorsa, különös tekintettel a tokaji uradalomra A Rákóczi szabadságharc bukása után a család szinte összes birtoka a kamara kezébe került. Később az uradalmak nagy többségét rokon családok örökölték, egy részét eladták, zálogosították, vagy jutalomként osztották szét. A fejedelmi család birtokainak sorsáról Wellmann Imre írt meghatározó tanulmányt." Egyedül a tokaji uradalom volt az, amely 1715-től kezdve végig a kamara tulajdonában maradt.

2 Az uradalomtörténettel foglalkozó történészek között elfogadott tény, hogy nagy változás ment végbe azok irányításában és szerkezetében az újkor elején.

3 A század elején a földesurak nagy többségének újjá kellett szervezni a saját kezelésükben lévő majorságaikat. A Rákóczi szabadságharc után a földesúri hatalom erőtlensége következtében előtérbe helyeződött paraszti birtoklási formák (szabad határhasználat, a faluközösségi rendszer megerősödése) a század első évtizedei után egy megerősödött, allodizálni kívánó földesúri akarattal találták szembe magukat.

4 A nagy ütemű majorságszerzések, amelyek az úrbéres földek egy részének kisajátításával, a nyomásos gazdálkodás megszilárdulásával párhuzamosan mentek végbe, új uradalmi rendszert hívtak életre.

5 A 18. század allodizáló földesura amennyiben a piaci lehetőségek úgy alakultak -, terményfeleslegét 1. Wellmann: 91-122. 2. Rövid ideig a munkácsi-szentmiklósi, a sárospatak-regéci uradalmak tartoztak ugyan kamarai igazgatás alá, azonban amikor lehetett a kamara az eladományozásuk mellett döntött. 3. Az uradalmak irányításának, jellegének változására lásd: Kállay és Vári 1990 írásait. 4. A 18. század elejének jobbágy-nemes viszonyára, az akkor meglévő határhasználati rendszerre, faluközösségre, ezek alakulására lásd Wellmann 1979: 47., Wellmann 1999/c: 240-262, Szántó I. 1952: 253-261. 5. A nagyarányú kisajátításokra, robotnövelésekre Szántó 1. 1952 müvének 240269. oldalain sok példát találunk.