„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)
Zachar József: A szatmári béke szorgalmazója: gróf Pálffy János tábornagy
ellenségeskedést el kezdjem, igen kívánja, kiváltképpen azért is, hogy az emiétett hadak egybevaló hívásának terminusa ő kegyelmének mind hosszasnak, mind pedig gyanúsnak látszatik, kit is nagy nehezen hozhattam egy kis várakozásra és jobb gondolkozásra." 83 Szavai bizonyára őszinték voltak, ugyanis március 28-án a már említett Csáky püspöknek írt baráti sorai így szóltak: „A napokban várom vissza Rákóczytól Károlyi úramot, elválik, mit hoz. Úgy adja Isten, hogy vagy egy képpen, vagy más képpen a dolgokon Hazánk javára által essünk." 84 E szavai mögött az húzódott meg, hogy kétheti határidőt szabva a válaszra, 14-én átadta Károlyinak a F inal is resolutiónak nevezett megállapodási tervezetet, aki ígéretet tett, hogy ez alapján Rákóczival is elfogadtatja az egyezséget. 85 Károlyi egyébként útban Rákóczihoz tisztikarát is tájékoztatta az ügyek állásáról, és Locher jelentése szerint megnyerte őket a megállapodásnak. 86 Ezzel szemben Károlyi útja elhúzódott, ezért március 25-i levelében további türelmet kért Pálffytól. 87 Miután a Rákóczinak is hűségesküt tett Károlyi a minderről semmit sem sejtő Pálffyt a tárgyalások folytatásával bíztatta, ezt utóbbi örömmel nyugtázta. 88 Ezt a hírt, az időveszteséggel kapcsolatosan az áradásokra hivatkozva, amelyek megnehezítik a közlekedést, mind Pálffy, mind Locher azonnal közölte a bécsi elöljárókkal. 89 Rákóczinak Ráday Pállal megküldött Dilucidatiójára reagálva, és a Károlyi javaslatai alapján módosított Finalis resolutiót megküldve, 90 április 4-én Pálffy mégis ismét figyelmeztette Károlyit az időhúzás veszélyeire, de már előre is mutatott egy további politikai lépés lehetőségére. Először a figyelmeztetés: „A sokféle diflficultásoknak s propositióknak békét kell hagyni, hanem amiket már előadtak, ahhoz kell magokat tartani, meglévén az egyezség, azután sem praecludiáltatik az útja a rendes kívánságoknak." Később így 83. Pulay, 316. o. 84. Idézi: Málnási 1929, 21. o. 85. KA, HKR, Exp. 1711.Apr.-138 86. KA, HKR, Exp. 1711 .Marz-221 87. KA, HKR, Exp. 1711.Aug.-356 88. KA, HKR, Exp. 1711 .Apr.,-1, -64, -304 89. KA, HKR, Exp. 1711 .Apr.-64, -304 90. KA, HKR, Exp. 1711.Aug-356