„…kedves hazám boldogulása munkáját kezébe adom…”. Történészek a szatmári békéről: „árulás vagy reálpolitikai lépés”. Szatmárnémeti konferencia (Nyíregyháza, 2003)

Mandula Tibor: A szatmári békét követő sváb telepítések és azok jelentősége

jól, nem is szánthatni. Ha az isten kegyelmedet le nem hozza egészen elromlünk. Se szántás, se kaszálás, se aratás végbe nem megyén. Már éppen belehalunk minden dologba. Bizony eleget búsulok". Mivel telepítésről lévén szó, feltevődik a kérdés, milyen szempontok vezették Károlyi Sándort telepítési akciójának megindítására. Az akkori jogviszonyok szerint a magyar udvari kancellária, az udvari haditanács beleeggyezése, illetve jogakaró segítségére volt szükség német telepesek behozatalához. Károlyi Sándor tehát 1712. április 5-eés 1712. június közepe közt l-l felterjesztésben a kancelária és a haditanács tudomására hozta, hogy felső-magyarországi birtokaira svábokat óhajt betelepíteni. Mind a magyar udvari kancelláriának, mind az udvari haditanácsnak küldött jelentéstartalma lényegileg azonos. A bevezetésben a gróf azokról az elemi csapásokról tesz említést, amelyek Felső-Magyarország lakosságát és jószágállományát kipusztították. Ezért a gyér lakosságú helységeket katolikus svábokkal óhajtja benépesíteni, és ezáltal a katolikus vallást is előmozdítani. Ez is magyarázata annak, hogy Károlyi Sándor hamar megkapta a svábok birtokaira való telepítési engedélyét, miszerint 1712 nyarán már jöttek az első sváb telepesek birtokaira. A folyamodványokban a gróf kéri, hogy a messze vidékről magas költséggel hozandó svábokat útjuk alatt a vámoktól, hazánkba való érkezésük után pedig egy pár éven át a közterhek viselésétől, a katonaság részére való szállásadástól és az ujjoncozástól mentsék fel. A szatmár megyei sváb telepítéssel foglalkozó Vonház István a két folyamodvánnyal kapcsolatban, amelyekről hiányzik a keltezés, azt igyekszik megállapítani, hogy ezek az első ilyen nemű okiratok voltak, tehát még az első sváb telepítés előtt kellett íródniuk. Ezzel kapcsolatban Vonház megállapítása bizonyos kiigazításra szorul, mivel idevonatkozó kutatásaim más következtetésekhez vezettek, nevezetesen arra, hogy a fenti folyamodványok megírásukkor, amint az tartalmukból is kitűnik, már a telepesek első csoportja megérkezett, és Károlyi Sándor éppen azokra a nehézségekre való hivatkozással, melyekkel behozataluk járt, pártfogást, különösen pedig adóés vámmentességet és hadmentességet kér a svábok részére, akiket saját szavai szerint munkaerő nélkül maradt birtokaira akar telepíteni.