Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Für Lajos: A Bossányi-hagyaték összeírása, 1765.
kerülhetett közelebbi rokonsági kapcsolatba az immáron főúri rangra emelkedett Rádayakkal. Feltehető tehát, hogy az itt vizsgált iratcsomó ezeken a rokonságiöröklési szálakon, esetleg öröklési pereken 8 keresztül jutott a Ráday család birtokába, így maradhatott ránk annak irattárában. Külön története van persze annak is, hogy a Ráday család igen gazdag levéltári anyaga miként és hogyan kötött ki a két világháború között a Dunamelléki Református Egyházkerület Levéltárában. 9 Itt azonban nem az iratcsomó történetéről, hanem a benne rejlő gazdaság-, társadalom- és birtoktörténeti értékekről kívánunk röviden szólni. A felmérés a valóban gazdag özvegyasszonynak öt vármegyében, úgymint: Kis-Hont, Gömör, Nógrád, Heves és Külső-Szolnok, Borsod megyékben több mint hetven településen és pusztán, azoknak határában fekvő javait vette számba. Az összeírást - amint ezt a felmérést végző táblabíró (Csorna Zsigmond) és az ugyancsak Nógrád megyei esküdt (Ambrus József) a meghitelesítés során hangoztatták az örökösök kérésére végezték el. 10 A vagyonfelmérésben megyéről megyére és településről településre haladva rögzítették az elhunyt javait. Az egyes településekről külön-külön készített felmérés két csoportra tagolódik: egy szöveges és egy táblázatos részre. A szöveges rész mintegy négy nagyobb témakörre terjeszkedik ki. Első helyen az összeírok azt rögzítették, hogy az adott településen az elhunyt özvegy bárónő, mint földesuraság milyen címen, legfőképpen pedig hányad részét birtokolta a helybeli javaknak. A falvanként igen különböző birtoklási viszonyokról szóló följegyzések bepillantást nyújtanak abba az alig 8 A Szemere-ágnak Ferenc, majd annak fia, Pál, aki 1785-ben Pécelen született, a szintén péceli s ott kastélyt építő Ráday családdal szoros kapcsolatba került. Ez a Pál költő, esztéta és lapalapító volt (Élet és Literatura). Igen aktív levelezése révén is Pécelt valóságos irodalmi központtá tette a reformkorban. Hagyatékának nagy része szintén a Ráday Gyűjtemény Levéltárában található. A Bossányi-vagyonfelmérés akár ilyen úton-módon is bekerülhetett a Ráday család anyagába. De az is lehet, hogy az 1776-ban indított országos hírű, sok-sok családot érintő, ún. Bossányi-pör kapcsán került a Ráday családhoz. Nagy, 1858. 211., ill. Nagy, 1963. 602-603. 9 Szakkörökben ismeretes, hogy a súlyos adóságokkal terhelt Ráday család már a reformkorban értékesíteni akarta a család hírnevét megalapozó Ráday Pál (aki éveken át egyházkerületi főgondnok is volt) és fia, I. Gedeon által létrehozott híres XVIII. századi könyvtárát, amit végül is az 1860-as években közgyűjtési pénzekből a Dunamelléki Református Egyházkerület vásárolt meg. Valójában ezzel alapozták meg az egyházkerület (és a pesti teológia) közgyűjteményét. Ennek révén került azután a XX. században két részletben az egyházkerület levéltárába a családi iratanyag, benne az itt vizsgált Bossányi-féle vagyonfelmérés is. 10 R.L. i.h. 165. fol.
