Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Henzsel Ágota: Rápolti Sándor végrendelete (1508)
Magyarországon a ferences renden belül két fő irányzat létezett, amelyek között ellentétek feszültek. A rend a XV. században két ágra szakadt: a konventuális és az obszerváns ágra. Obszervánsok az oklevélben is szereplő, szigorúbb szabályokat követő, olykor fanatikus ferencrendiek, akik a XV. században részt vettek a török elleni harcokban. 1475-ben magyarországi rendtartományukat 10 őrségre osztották. Ezek egyike a nagybányai őrség, amely a Tiszántúl északi részén a görögkeleti vallást követő oláhok térítésére szerveződött. Itteni kolostorukat 1438-ban Brankovics György szerb despota alapította. A XVI. század elején a nagybányai ferences rendháznak, mint anyakolostornak felügyelete alá négy rendház tartozott, azok, amelyek az oklevélben is szerepelnek. 25 Meggyes (Meggyesalja, Aranyosmeggyes) ferences kolostorának létrejöttét 1500 tájára teszik, pártfogását a meggyesi Móric és a Bátori családokhoz kapcsolják. Szőllős, az Ugocsa megyei Nagyszőllős rendháza Perényi István horvát-szlavón bán támogatásával jött létre. Bátorban (Nyírbátor) Bátori István erdélyi vajda az 1479-es kenyérmezei csatában aratott győzelem emlékére építtetett ferences kolostort. A hagyomány szerint ide is temetkezett 1493-ban. A nyírbátori ferenceseknél 1499-ben naponta énekes misét tartottak. 26 A Közép-Szolnok megyében található Kusalyon a Kusalyi Jakcs család alapította és támogatta a kolostort, amelynek első említése 1459-ből való. 27 Bár a ferences rend két ága között nem volt egyetértés, az obszervánsokat támogató Rápolti Sándor a konventuálisok beregszászi rendházára is hagyott 5 forintot. A Beregszászon levő másik kolduló szerzetesrendnek, a domonkosoknak is juttatott ugyanannyit. A végrendeletben szereplő, 10 forintos hagyatékot nyert szatmári barátokról csak találgatni lehet, hogy vajon konventuális ferencesek, vagy domonkosok. A Beregen (Kisbereg) élő pálos remete rend szerzeteseire 12 ökre és egy vasalt szekere maradt. A szerzetesrendek jelentős mértékben részesültek Rápolti Sándor vagyonából, a végrendeletben szereplő 376 forint 50 dénár készpénzből 320 forintot, 85 %-ot kaptak. Rápolti Sándor kegyes adományaiból templomoknak is jutott. A cégényi Szűz Mária-templom építésére szánta 21 hold (jugerum) 28 gabonájának árát. Ez a templom a Kölese comes által alapított ősi monostor, melynek birtokait 25 Karácsonyi, 1924. II. 121. 26 Uo. 125. 27 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I. Bp., 1890. 549. 28 1 szokásos hold 2799 négyzetméter. Lásd Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp., 1978. 178.