Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Gottfried Barna: Egy beszéd következményei. Egan Ede a rutén akcióról
meg főnöke gondolatainak előadását. Beszédének ennek a részéért, akár állásának elvesztése árán is vállalta a felelősséget. Mint mondta, a kivételes viszonyok miatt hivatottnak és kötelezettnek tartja magát erre a kivételes eljárásra. A rutén akciót harcként jellemezte. Küzdelem a nép megsegítésén dolgozók és népet megnyomorító, gazdasági ellehetetlenülésbe, erkölcsi züllésbe taszító bevándorolt galíciai zsidóság között. Ők azok, akik a pénz- és áruuzsorával, a feles marhatartással egzisztenciálisan ellehetetlenítik a kisbirtokos parasztságot. Kiforgatják birtokából az adóst és annak vétlen társtulajdonosát. Meghamisítják a részbirtokra kötött adásvételi szerződéseket, így az analfabéta földtulajdonossal szemben az egész birtok tulajdonába jutnak. Hamisan tanúskodnak, erőszakos eszközökkel befolyásolják a tanúkat, terrorizálják az ellenszegülő áldozatokat. Megfélemlítik és korrumpálják a közigazgatási tisztségviselőket és az igazságszolgáltatás embereit. Gyújtogatnak, rabolnak és a gyilkosságtól sem riadnak vissza. Végső soron ők az okai az igen intenzív kivándorlásnak. Minden megengedhető és megengedhetetlen eszközzel akadályozzák a kirendeltség tevékenységét. Megtévesztik, megfenyegetik a tudatlan lakosságot, az akciót érintő községi képviselő-testületi döntések előtt lefizetik a képviselőket. Mint példaként említette Egan, egy, a szövetkezeti eszmét terjesztő lelkészre államköltségen kellett életbiztosítást kötni, hiszen már saját házában is megtámadták, feleségét megsebesítették. A Máramarosban - a lelkész által - létrehozott hitelszövetkezet miatt házát négyszer felgyújtották. A kocsmárosok és kereskedők őröket állítottak az áruraktárak elé, hogy oda paraszt be ne tehesse a lábát, akik mégis ott vásároltak, azoknak - mivel az összes malom az ő bérletükben volt - megtagadták az őrlést. Az áruraktárakat csak az idejében megkötött biztosítások óvták meg a felgyújtástól. A raktárak mellett lévő parasztházakat államköltségen át kellett telepíteni, vagy tűzbiztosítást kellett kötni rájuk, hiszen a korábbi tapasztalatok miatt a parasztok féltek a gyújtogatástól. A tenyészállatok behozatalával szemben Galíciából ellenimportot szerveztek. Számtalan deputációt indítottak több helyre a szövetkezeti áruraktárak ügyében. Talán így összegezhetnénk azokat a jelenségeket, amelyeket Egan helyszíni tapasztalatai alapján a bevándorló galíciai zsidóságnak tulajdonított. Milyen konkrét intézkedéseket kért a belügyminisztertől Egan? Egyrészt a határvidékre kontroll nélkül bevándoroltak utólagos ellenőrzését, azoknak a kitoloncolását, akik nem tudják igazolni megélhetési forrásukat. „Ha az illető azonban nem bírja kimutatni, hogy tisztességes módon él és ha csak a mi népünknek kiszipolyozásával tartja fenn saját egzisztenciáját, s csak saját népünk tönkrejuttatásával bírja magát fenntartani, akkor: ki vele!" 12 Másrészt 12 Uo. 156.
