Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Major Zoltán László: Alkalmi gondolatok a levéltárban a művelődéstörténet-kutató Balogh István köszöntésekor

tájegységéről ad plasztikus képet, mely nemcsak a városlakó kézműveseket, kereskedőket, szellemi embereket foglalja magában, hanem a földműves és állattenyésztő cíviseket, a hortobágyi pásztorokat és a tanyák népét is. Jelentést készít 1956 őszén a Hortobágyon tett néprajzi kutatóútjáról. Ekkortájt a pásztorépítmények és a pásztorkodás jelenlegi formáját tanulmányozza a Hortobágy Pentezug nevű részén, továbbá a nagyiváni legelőn. Úti feladata még pásztorszokások tanulmányozása és fényképezése is. Múzeumigazgatóként is folytatja tovább kutatómunkáját és gyűjtőútjait. Az eredmények hamarosan meg is mutatkoznak, Debrecen c. könyve 1958-ban kerül kiadásra, és még ugyanebben az évben az Ethnographia folyóiratban közlik a pusztai állattartásra és tanyásgazdálkodásra vonatkozó tanulmányát. Életpályáján azonban 1956 és 1957 fordulópontot jelent. Rutinos hivatali emberek ugyanis ürügyet kerestek a múzeum igazgatói állásából való elbocsátásához. O úgy látja, hogy parasztpárti közéleti múltja játszott főszerepet elbocsátásában. Nyíregyházára került, ahol 1957-1963 között a múzeumban, 1963-1975-ig, nyugdíjazásáig a levéltárban dolgozott. Itt igazgatói tisztséget töltött be. Nyíregyháza kulturális élete jól járt Balogh Istvánnal, két kiemelkedő tudományos intézménye ma is viseli szorgalmas és hozzáértő munkájának a nyomát. Nyíregyházán megbecsült körülmények között, a főiskolán külső előadóként tartott órákat. A debreceni egyetemen ugyan 1948 őszén volt egy előadássorozata, de ez sajnos nem folytatódott. III. Amikor Nyíregyházára került, éppen a berendezkedés éveit élte a Kádár-rendszer. Hamarosan, 1958-ban elkezdődött az irodalomban a hatalom és erkölcs néven ismert vitasorozat. Az új korszak az értelmiség előtt megcsillantotta a hatalomgyakorlási mechanizmusba való bekerülés lehetőségét, ami a konszolidált Kádár-rendszerben lesz majd általános. Sokan nagyjelentőségűnek tartották Ilylyés Gyula és Németh László találkozását Kádárral 1959 nyarán. A párt „szövetségi politikájának" kívánalmai szerint Kádárnak a nyilvánosság előtt úgy kellett megjelennie, mint aki minden társadalmi réteg problémái iránt fogékony. Környezete ezért időnként összehozta őt értelmiségiekkel, aminek főként üzenetértéke volt. Nyíregyházán a múzeum munkatársa tovább folytatja magas színvonalú kutatásait és egymás után alkotja meg Szabolcs-Szatmár megyével foglalkozó műveit. Ilyen az 1556. évi szabolcsi dézsmajegyzék, Szabolcs megyei pásztoröszszeírás 1796-ból, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár történetéről a közelmúltban írott munkája, a Szabolcs megyei nemzeti bizottságokról készített