Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szabó Géza: Nyírbátoriság. Egy feltételezett fogalom a XIX–XX. sz. fordulóján

módosabb vagy tanultabb idegent távolságtartó tisztelet illeti, a régi bátori szokásokat elfogadó idegent főleg a saját társadalmi rétege, de a város is, néhány év bizonyítási idő után elfogadja. „ Törekvő, rendes ember, aki mindenkinek megadja a kellő tiszteletet. " Ebbe a formulába tömöríthetnénk, amit az átlag bátori polgár elvárt az idetelepülőtől. A nyírbátoriság sajátos eleme a város és messzeföldön híres üzeme, a BONI viszonya. Ezt az üzemet még a forradalom előtt alapított vegyeskereskedéséből, majd a malmából bontakoztatta ki egy tehetséges vállalkozó, Mandel Eduárd. Az üzem valójában sok iparágat működtetett a piaci igényekhez gyorsan igazodó iparstratégiával, fokozatosan növelve alaptőkéjét. Mezőgazdasági vállalkozásuk szolgálta ki ipari üzemeiket, széleskörű kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével fokozták értékesítési lehetőségeiket. A város fokozatos súlycsökkenése idején a BONI fokozatos súlygyarapodást mutat. A BONI szellemisége a tradicionális bátori mentalitástól, a városvezetés kisstílű, koncepciótlan gazdaságpolitikájától mindvégig élesen különbözött. A város és az üzem között, elsősorban Mandelék jóvoltából, végig felhőtlen a viszony. Az üzem igyekezett távol tartani magát a város belső konfliktusaitól, egy jól szabályozott, zárt világot alkotott, amely néhány száz bátori családnak adott biztos megélhetést, hosszútávon pedig egy többgenerációs BÓNI-kötődésű réteget termelt ki. Nagy történelmi vesztesége a városnak, hogy a BONI csak tisztelt, de egyáltalán nem követett példa maradt. Ha sajátos módon is, az üzem elősegítette a bátori polgárosodást,

21 és saját kialakuló tradícióival nem irritálta közvetlenül a város BONI-hoz nem kötődő többségét, és ezzel fokozatosan helyet kért a nyírbátoriság sokszínű palettáján. A korszak érdekes sajátossága, ahogyan Bátor a megye többi városához saját magát meghatározza. A történelmi érvek mellett a más városok eredményei, tettei, Bátorral való vetélkedésük, vagy nekik bátori eseményekre való reagálásaik is nagyszámban jelennek meg a képviselőtestületi vitákban és a bátori lapok cikkeiben is. A '90-es években Ecsed szerepel gyakran, hiszen a két település vásárai egymás ellenlábasai, majd a századelőn és a tízes években szinte áhítattal idézgetik a fejlődő Nyíregyháza eredményeit,

22 a mátészalkai városvezetés érdemeit. Kisvárda és Nagykálló iskolafejlesztő várospolitikáját is követendőnek tartják. A verseny is nagyon sportszerűnek látszik. Valóságos konfliktusai a városnak a vármegyével vannak, hiszen a rendezetlen állapotokat, az elhúzódó pereket a megye nem nézte jó szemmel, szakértőket kért fel a bátori helyzet tanulmányozására, megoldási javaslatokat kért tőlük 21 Lásd Szabó, 1998. 163-172. 22 Nyírbátor és Vidéke, 1911. febr. 23. A fejlődő Nyíregyháza