Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szabó Géza: Nyírbátoriság. Egy feltételezett fogalom a XIX–XX. sz. fordulóján

Bátor problémáira. A megye intézkedéseit Bátor rendszeresen megfellebbezte, így a bátori ügyek a dualizmus kori bonyolult közigazgatási rendszer hosszú útjait gyakran végigjárták. A korszak nagy bátori deficitje, hogy a város egyes válsággócaival foglalkozó szakértői véleményekből szinte semmit nem voltak képesek hasznosítani.

23 Mentségükre szolgáljon, pontosan tudták, hogy a „szakvélemények" milyen érdekeket szolgálnak, ezért nem is foglalkoztak velük. A különböző helységek közötti helyét valószínűleg minden helység a rá jellemző módon érzékeli. Bátor saját helyérzékelését jól sejteti az az - érzésünk szerint ritka - nyelvhasználatbeli precizitás, ahogyan a „megy" (az utazik szinonimájaként) igéhez Bátorban az igekötők illenek. A bátori polgár Bogátra, Vasváriba kimegy (vö.: kimegy a városszélre, az utcára), Szálkára, Kallóba átmegy (vö.: átmegy a szomszédba), Nyíregyházára elmegy (vö.: elmegy hazulról), Pestre felmegy (vö.: felmegy a városba, az emeletre), Debrecenbe bemegy (vö.: bemegy a házba, a tisztaszobába).

24 Ezt egy „tősgyökeres bátori" nem cserélgette, rögtön észrevette, ha valaki „rosszul mondja", merthogy nem bátori. Nem tudjuk, mikor alakult ki, valószínűleg a modern közlekedés elterjedése után, de a szociolingvisztikai kuriózumon túl egy zárt közösség önálló arculatát, sajátos szellemiségét sejteti. Az igekötők különbsége valószínűleg jól érzékelteti, hogy egy közösség hogyan helyezi el magát a szűkebb-tágabb környezetben, azon túl pedig vélhetően kollektív emóciót takar. A dualizmus kori, ellentmondásosan polgárosodó Bátorban nem lenne szerencsés a város akkori történetét azonosítani a nyírbátorisággal, hiszen pl. a történelmi múlt általános túlértékelődése mellet elvétve ugyan, de megfogalmazódik Bátorban az is, hogy „a múlt szép, de mostmár a jövendő a fontos". A századfordulót azonban valószínűleg jobban jellemzi ez a feltételezett és még továbbelemezendő fogalom. Természetesen nem gondolhatjuk, hogy a nyírbátoriság itt elemzett és az itt nem elemzett mozzanatai mind bátori specialitások. Azt azonban joggal feltételezhetjük, hogy a századfordulón ezeknek az elemeknek a társadalmi, mentalitásbeli kombinációi a helyi politikai döntések bizonytalanságai, a megoldatlan problémák torlódottságának összképe sajátosan bátori jelenség. Mint ahogyan a nyírbátoriság dualizmus kori történelmi végkifejlete szempontjából szimbolikusnak érezzük a képviselőtestület 1914. május Közülük is kiemelkedik Kauzsay Tibor m. kir. felügyelő és Szikszay Sándor vármegyei gazdasági egyleti titkár által jegyzett, 1913 áprilisában, az alispán megbízásából elkészített tanulmány. Szabó Géza (szül. 1906.) megfigyeléséből kiindulva. Több visszaemlékezővel: Gotsmann Józseffel (szül. 1908), Molnár Bélával (szül. 1890.) és Erényi Bélával (szül. 1908.) ellenőriztettük.