Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szabó Géza: Nyírbátoriság. Egy feltételezett fogalom a XIX–XX. sz. fordulóján

a vármegye, meg a minisztérium sem kifogásolhatta. Nyírbátor pecsétjében ben­ne van a város szó, hiszen a település város volt - de az újságok megírják azokat a jelenségeket, amelyeket a város szépészeti bizottsága nem iát meg az utcákon, tereken, a sajtó a közélet kulisszái mögé is beoson. A sajtó azt is megírja, hogy a képviselőtestület már megint határozatképtelen volt, s dolgavégezetlenül oszlott fel. Egy községben, amely magát kínosan igyekszik városnak nevezni, „a leg­ritkább esetek közé tartozik, hogy a képviselőtestület bármely üdvös dologban határozatot hozzon. Ha pedig hosszú huzavona után végre mégis eltökéli magát, s hoz valamilyen határozatot, a végrehajtásra soha nem kerül sor. " 16 A képviselőtestületben még a heves vitákban, az egyre jobban differenciáló­dó városvezetés és az agrárius-merkantilista ellentét sajátosan látens bátori fel­állásának idején sem fogalmazhatta meg senki, amit az újság bátran megírhatott: „ tesped ez a város ". 17 (Jellemző, hogy a szerkesztő is várost ír!) Úgy érezzük, a bátori sajtó többnyire szellemes kritikái bármennyire is kife­jezték a nyírbátoriság árnyékos oldalait, a kor embere előtt is világos volt, hogy a városvezetés nincs is könnyű helyzetben. Bátor forgalmi helyzete a korszakunkban relatíve roszszabbá vált, késett a vasútprogram, több olyan vasútvonal kiépítésével próbálkoztak, amelyek jelen­tős fellendülést eredményeztek volna, azonban ezek részben az országos kon­cepció, részben a szomszédos alrégiók ellenérdekei miatt meghiúsultak. A közigazgatási átszervezések után elkeseredett küzdelmet vívott Bátor kép­viselőtestülete, hogy újabb átszervezésekkel néhány gazdaságilag jelentős kis­községgel gyarapodjon a járás, de ez a közigazgatási, kereskedelmi expanzió sem járt sikerrel. 18 Egy alaposabb vizsgálódás kideríthetné, hogy ezek a kudar­cok mennyire írhatók a bátoriság számlájára, illetve hogy ezek a sikertelen pró­bálkozások milyen irányban befolyásolták a város önképét. Ezek a kudarcok mindenesetre felértékelték a belső lehetőségek fontosságát és tovább növelték a csapda-effektust. Az ugyanis már a korszak elején kiderült, hogy a város különböző jogcímeken befolyó bevételei nem növelhetők nagyság­rendileg, főleg a regionális státusz erősítése szempontjából fontos bevételek hoztak a vártnál sokkal kevesebbet, mint amennyit reméltek: a vásárvám­bevételek csökkentek, hiába adtak ki nagy összeget a Károlyiaktól megvásárolt vásártartási jogért is, a régi, ún. városföldek bérleti díjai és a bátori illetőség megszerzéséhez szükséges letelepedési díjak sem voltak ígéretesek. Ezért kellett a külső városfejlesztő lehetőségekkel próbálkozni - majd azok kudarcai után 16 Nyírbátor és Vidéke, 1910. márc. 17. Spectator: Egy lámpa 17 Nyírbátor és Vidéke, 1910. szept. 22. Nyírbátor az utolsó 10 év alatt (vezércikk) 18 Kt.jkv. 1912.; Nyírbátor és Vidéke, 1910.jul.21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom