Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Szabó Géza: Nyírbátoriság. Egy feltételezett fogalom a XIX–XX. sz. fordulóján

fenyegetett, ha hozzányúlnak. Mindezek miatt a polgárosodó Bátornak is hozzá kellett idomulnia a helyi értékrend-követő, tradicionális Bátorhoz. Jó szemmel látja meg a város történelemtudatának ellentmondásosságát a helyi lap egyik vezércikke: hiányzik, kiveszett az emberekből a lázas lelkesedés, a bizakodás, a remény „ és legendás emlékezéssel regélik a késő utódoknak a régi jobb időket"? Sajátos, hogy Bátornak az első jelentősebb történetírója, Szikszay József, a város szülötte, a korszakban írja meg a város múltját. Az elismerésre méltó vállalkozás a város millenniumi ünnepségeihez kapcsolódik,

10 illetve a Borovszkyszerkesztette millenniumi Szabolcs megye történetében

11 jelent meg. A városi milleniumi ünnepségek hangulata, külsőségei nem sokban különböztek a hasonló városok ünnepségeitől. Két elem mégis kiemelendő. A hangsúly erőteljesebben eltolódik a nemzet, az ország történelméről a város múltjára. Az ünnepség szónoka, Szikszay József, emelkedett, szép megemlékezést tartott, amelyben a vezérfonal a magyar nép, a bátori nép történelmi helytállása volt, ebből kell ma is erőt meríteni. A díszközgyűlésen az egyik napirendi pont „az utcák némelyikének újabb elnevezése " volt. Lényegében ekkor alakult ki a történelmi településszerkezet utcanévadása, amely egy-egy aktuálpolitikai átkereszteléstől eltekintve a mai napig megmaradt. A magyar történelem kiemelkedő alakjain túl akkor neveztek el utcát gr. Károlyiról, a város volt földesuráról és Szikszayról, a város volt református papjáról.

12 Szikszay Józsefnek a megyei monográfiában megjelent Nyírbátor története sokáig alapmunkának számított. A nem „céhbeli", jogász végzettségű történetíró a kor tudományos igényeinek is megfelelő munkát állított össze. Adatai pontosak, a hősi múltban helyet kap a társadalom, a nép ábrázolása is. Feltűnő viszont, hogy az utóbbi évtizedekről csupán néhány bekezdésnyi általánosítás található: „A jelenlegi Bátor hazafias lakosságával ismét a haladás útján van... a nép józan életű, munkás, takarékos és erősen vallásos... és kiváló mértékben illemtudó, mondhatni intelligens", a kereskedelem „a viszonyokhoz képest élénk" }^ Témánk szempontjából sem szükséges megállapításaival vitázni. Számunkra az beszédes, hogy a korabeli Bátort nagyon jól ismerő Szikszay, aki polgári állásában, közéleti szerepléseivel tevékeny részese is annak a kilátástalan 9 Nyírség, 1913. máj. 22. Előre - másokért (vezércikk) 10 Kt. jkv. 1896. ápr. 14. és ápr. 24. 11 Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. [1900?] (a továbbiakban Borovszky, 1900.) 12

Kt.jkv. 1896. ápr. 24. 13 Borovszky, 1900. 150.