Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek ügye 1848–49-ben

minden lakos joga lehessen.

13 A gyomaiak - nyilván válaszul arra, hogy a regáliák ügyében nem történt intézkedés - a főispánt szólították fel: „méltóztassék kényszeríteni" az uradalmat, hogy a mészárszéket elégséges hússal lássa el.

14 A marhahús árát - mint ismeretes - a megye limitálta, ezért másutt is előfordult, hogy a mészárszékben nem volt elég hús. Az endrődiek a révjog megszüntetését kérték, annál is inkább, mert a révet „hajóval a község látja el".

15 A panaszok is erősítették a rendezés és törvényalkotás szükségességét e kérdésben. A jogkiterjesztés és a jogegyenlőség liberális eszmekörében gondolkodó reformerek rendszerint úgy képzelték el a jobbágyok szabad polgárrá válását, hogy a sarkalatos nemesi jogokat rájuk is ki akarták terjeszteni. Az adott esetben ez azt jelentette volna, hogy a földbirtokos nemeseket megillető privilégiumokkal mindenki élhetett. A regáliák ügyének megoldásában a következő kérdésekre kellett választ adni. 1. Hozzá kell-e kapcsolni a haszonvételeket (mint eddig) a földbirtokhoz, vagy el kell választani, s általános (állampolgári) joggá tenni? 2. Ha igen, miden földbirtokos egyénileg élhessen-e ezekkel a jogokkal, vagy a volt jobbágyok csak községi jogosultságként? 3. Egyformán kell-e a rendezés során minden haszonvételt kezelni, vagy különbséget kell közöttük tenni, mint az eddigiekben is történt? A népképviseleti országgyűlésen benyújtott javaslatok a megoldásra különböző utakat képzeltek el. Táncsics Mihály augusztus 29-én benyújtott javaslata szerint a bordézsma mellett „bárminemű regale"-t el akart törölni. Úgy vélte, hogy a kárpótlásról a következő országgyűlésnek kell rendelkeznie. Az azonban nem derül ki, hogy csak a bordézsmát kívánta kárpótlás mellett megszüntetni, vagy a regálék után is járt volna kármentesítés a földesuraknak.

16 Részletesebb javaslatot nyújtott be e kérdésben Madarász László (kettőt is) és ifj. Szacsvay Imre augusztus 5-én. Madarász külön választotta a „birtokossági" jogokat és az „ugy czimzett királyi kisebb haszonvételeket". Az elsők esetében úgy vélte, mindenkinek lehetővé kell tenni, hogy földjén száraz malmot állítson, vályogot vessen és (téglát) égessen. Ugyanígy szabaddá tette volna a sóárulást és sziksóseprést, de a vadászatot, halászatot és madarászatot is a saját földön, de eltiltotta volna mások földjén. A patakmalmok esetében, ha szárazföldön állt az épület, az 13 Uo. 132. 14 Uo. 148. 15 Uo. 131. 16 Az 1848-49. évi népképviseleti országgyűlés. Szerk. Beér János. Bp., 1954. 640.