Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Orosz István: A kisebb királyi haszonvételek ügye 1848–49-ben
OROSZ ISTVÁN A KIRÁLYI KISEBB HASZONVÉTELEK ÜGYE 1848-49-BEN A királyi kisebb haszonvételek (regalia minora) eredetét a jobbágyfelszabadítás időszakában már a feledés homálya borította, azért is, mert különböző földesúri jogokat és privilégiumokat illettek ezzel az összefoglaló névvel. Mint ismeretes, ezek közé tartoztak a bor-, sör- és pálinkamérés (educillatio) a mészárszék tartás és húskimérés (macellatio), boltnyitás és sóárulás, az országos és hetivásár tartás (nundinae annuariae et hebdomadales), vámszedés és révhasználat, malomtartás, a halászat, vadászat és madarászat joga, de gyakran ide számították a földesurak cserép- és téglaégetésre vonatkozó privilégiumát is. 1 Ezek a haszonvételek hovatovább a földesúri földtulajdonjog részeként jelentek meg. Carolus Pauly 1817-ben megjelent könyvében a közvélekedést fogalmazta meg, amikor azt írta, hogy „regalia... et dominalia beneficia spectant ad evictam jurium dominalium proprietatem, que instituto, et dispositioni urbariali non includitor". (A királyi és urasági haszonvételek a szerzett urasági tulajdonhoz tartoznak, amelyeket az úrbéres intézmények és rendeletek nem akadályozhatnak. 2 ) Hasonlóan vélekedett a reformkor jeles jogtudósa, Frank Ignác is, aki szerint a királyi kisebb haszonvételeket helyesebb lenne curialia beneficia-nak „nemes telekhez tartozó hasznoknak" nevezni, „mellyek valóban ollyanok, vagy törvény, vagy királyi adomány szerint", azokat viszont, amelyek a földesurakat illetik, „úri hasznoknak, úri haszonvételeknek" lehetne hívni. A sörfőzés joga pl. minden kurialistát megilletett, de kocsmát csak külön királyi adománnyal tarthattak, míg a jobbágytartó földesurak a kocsmáitatást, mészárszékés boltnyitást, a tégla- és cserépégetést, halászatot, madarászatot földesúri jogon folytathatták. A vámszedéshez, piac- és vásártartáshoz azonban számukra is királyi privilégium szükségeltetett. 3 Szabó István: Tanulmányok a magyar parasztság történetéből. Bp., 1948. (a továbbiakban Szabó, 1948.) 38-82.; Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp., 1957. 270-271.; Törvénytudományi Műszótár. Pest, 1847. 390.; Orosz István: A jobbágyfelszabadítás és végrehajtása. In: A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig. Szerk. Gunst Péter. Bp., 1998. (a továbbiakban Orosz, 1998.) 102-103. Carolus Pauly: Constitutio rei urbarialis regni Hungáriáé. Viennae, 1817. 1. k. 163-190. Frank Ignác: A közigazság törvénye Magyarhonban. Buda, 1845. 4., 5.
