Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

néző szemmel az evangélikus egyházközség határozata, és tagjainak áldozatkész anyagi hajlandósága, amikor egy szerényebb létszámú, de magasabb színvonalú „középtanoda"-féle felállítását határozta el, és továbblépve már, a helyszínen megtörtént jelentős anyagi felajánlásokkal lehetővé is tette az azonnali megindulást: a professzori iskola létrejöttét. 1. A Nyíregyházán 1806-ban elhatározott, majd meg is nyitott ún. professzori iskola célkitűzései már nem előzmények nélkül valók, főleg nem a protestánsok iskolapolitikájában. A reformátusoknál már századok óta eredményesen működnek az ún. partikulák, kapcsolódva a régen alapított és eredményesen működő híres kollégiumokhoz: a mi környékünkön Sárospatakhoz, ül. Debrecenhez. A XIX. század elején már hosszabb idő óta ilyen a nagykállóipartikula. Ezek azok az alsóbb rendű, de az elemi oktatásnál magasabb, nem a kollégiumok székhelyén működő, kihelyezett iskolaféleségek (partícula = részecske), ahová az elemi négy osztályt figyelemre méltóan, jó eredménnyel befejező, 10 éven felüli fiúk járhattak. Itt az anyakollégiumban már végzés előtt álló jeles, külföldi tanulmányi ösztöndíjra érdemesített (ezzel némi önálló keresethez is juttatható) fiatalemberek vezették az oktatást rektor-tanítói cím birtokában. A partikulák legjobb tanulói majd továbbtanulhatnak a kollégiumokban, főleg a latinban szerzett biztos alapok birtokában, s kellő kitartással megfelelve az ottani követelményeknek is, eljuthatnak az érettségiig, sőt a kollégiumban elnyerhető felsőfokú diplomát is kiérdemelhetik.

3 Az evangélikusoknál nincs ilyen általános partikula-gyakorlat. Vannak viszont - elsősorban a Felvidéken - színvonalas kollégiumaik, amelyek számíthatnak olyan növendékekre, akik valamilyen úton-módon kellően felkészülve felvételi vizsgára jelentkeznek, és ott latra vetett tudásuk szintjének megfelelően elkezdhették a gimnáziumi I. osztályt, sőt kiemelkedő minősítés esetén akár a II—III. kollégiumi évfolyamhoz is kapcsolódva tanulhattak új iskolájukban. (A manapság divatossá lett, ún. nulladik évfolyam emlékeztethet a régi gyakorlatra.) A református partikuláris iskolarendszerről különös tekintettel a közeli Kalló városban működő iskola évtizedeiről lásd Pál Györgynek „A nagykállói református latin gimnázium története" c. gazdag dokumentációval illusztrált, nemrég megjelent, igen tanulságos kötetét. (Nyíregyháza, 1996. 133 oldal + számos reprodukció és kép)