Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Margócsy József: A professzori iskola (1806–1854) helye és szerepe Nyíregyháza polgárosodásában

2. A „professzori" jelző lényege az, hogy ebben a „tagozatban" csak olyanok taníthatnak, akik evangélikus teológiai akadémiákat, főiskolákat végeztek, és párhuzamosan vagy külön elsajátították a szakmai, pedagógiai alapismereteket is. Ilyen magas előképzettség sem előzőleg, sem később nem volt alkalmaztatási feltétel még a templom környéki, „központi" elemi iskolában sem. - A meghí­vott és alkalmazott professzorok minden szempontból kedvező körülmények között dolgozhattak a szembeszökően alacsony létszámú osztályokban. 4 Az első években még nem végleges ez a megnevezés-forma. Keresik a lé­nyeg kifejezését: egy főbb iskola - elemi utáni latin iskola - latin osztály - pol­gári osztály - felsőbb latin osztály - felsőbb latin professzori iskola - algymna­sium - gymnasium - középtanoda. A megkülönböztetés, az elemi fokú alapisko­lától eltérő mivoltának kiemelése a fontos, hogy ti. ez tartalma szerint lehetősé­get nyit a magasabb fokú iskolák elérésére, társadalmi szempontból pedig „emeltyűnek" tekinthető a városiasodó, polgárosodó életformához szükséges-il­lendő általános műveltség megszerzéséhez. Az itt rendelkezésre bocsátott szűk terjedelemben nem lehet szó az iskola tantervéről, szerkezeti, módszertani kérdéseiről. Jelzendő azonban a megbízható források, volt diákok vallomásai alapján, hogy ezen iskola első 15-20 évében maga a professzor határozhatta meg tananyagát, annak évfolyamonkénti felosz­tását, a tantárgyi prioritásokat, olykor évszázadok óta „bevált" kézikönyvek használatát - különösebb irányítás, beleszólás nélkül. Martinyi szerint is majd csak Jurányinak idejövetele után válik a tanítás igényesebbé, tervszerűbbé, ­megkívánva egyszersmind afféle iskola tanács felállítását s ezzel párhuzamosan igényelve is az egyházközség (lelkészi, felügyelői) közvetlen segítségét, felelős­ségvállalását is. Minden jel szerint a professzori iskola létének második na­gyobb időszakában ennek kézzelfogható eredménye is lett. 3. Martinyi József (1844-1923) 1876-tól a majdani főgimnázium tanára, később igazgatója. O állította össze először a gimnázium történetét 1878-ban, s ennek első fejezete ismerteti a professzori iskola majd félévszázados történetét. A XIX. század első felében még a központi iskolában is általános a 100, akár a 150 fö­lötti osztálylétszám: egy teremben, egy tanító vezetése alatt. Csak ritkán alkalmaztak ilyen kiugró létszám esetén ún. segédtanítót, afféle fiatal kezdőket. Az ilyen alkalma­zott munkaköri leírása egyelőre nem ismerős. Beállítása - a jegyzőkönyvek szerint ­méltányosságból történt, az „emeritus" korú, olykor hatvanon felüli kollégák segédjé­ül, aki alighanem jelenlétével, fegyelmező képességével válik nélkülözhetetlen tan­erővé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom