Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)
Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)
Mindegyik meghallgatás tanúi kegyetlen, kiszámíthatatlan és szélsőséges magatartású embernek mutatták be Csáky Imrét. A vallomást tevők szerint - összesen 54 személyt kérdeztek ki 21 - kevés jobbágyi vétség után is elvétette ökreiket, lovaikat. Egy vadászat során, amikor a birtokosnak egy kopója elveszett, „ mindenik puskástól egy ökröt vett el". Egy Orosz György nevű vallomástevő szerint egyszer a fiát meztelenre vetkőztetve addig verette, hogy „a teste olyan volt, mint a kék posztó ". Ha a gazda véleménye szerint a jobbágyok télen nem bántak takarékosan a szénával, akkor - Dávid Marián szerint - „ kelletik szűk széna idején egy szekér szénát adnom Eő Nagyságának a magaméból". Ugyanakkor az is világossá vált, hogy a fogságból kiszabadult Csáky Imre némileg mégis emberségesebben bánt jobbágyaival. Az 54 éves szurdoki Voncsa Sámuel ugyan úgy tudta, hogy a Szurdokhoz (a birtokhoz) tartozó többi falu is elpusztult, mert „ maga Eő Nagysága erőssen szolgáltatta, az nyomorúságból pedig soha nem kívánta szabadítani, de... annak utána is őnagysága is szebben kezdett bánni az Jószágával, kezdetiének szépülni, s... jobbnak lenni látatott, mint a divisio idején. " A leány ág érvelésének másik oldala a hagyatékul szolgáló javak eredetét kérdőjelezte meg. Eszerint Csáky Imre nem rendelkezett teljes joggal a nagyapjától, Csáky Lászlótól és az apjától, Csáky Istvántól kapott javak felett, csak a maga által szerzett javakról készíthetett végrendeletet. Az erdélyi törvényekre hivatkoztak, mikor az Approbata Constitutio I. rész 6. titulusa, 2. articulusa szerint azt állították: „ Ingó jókat is tsak azok testálhatják el, a kik szerzettek. " A vizsgálat feltételezte, hogy Csáky Imre semmi készpénzt nem kapott az apjától, aki az akkori feleségére, Haller Borbálára hagyta a pénzt, s annak nagy részét még halála előtt Zsibóra vitette. 22 1756-ból egy olyan tanúvallomási jegyzőkönyv is ránk maradt, amely pontosan rákérdezett, milyen javak maradtak Csáky István után fiaira és feleségére. Désfalvi Simon János szerint a kincsekről és egyéb ingóságokról az ún. divisor urak (Wesselényi István, Haller György, Toroczkai János) előtt osztoztak meg az örökösök. Csáky István a búzái jószág használatát is feleségére hagyta, azonban onnan Csáky Zsigmond és Imre elűzték Haller Borbálát. A pereskedés további dokumentumai igazolták, hogy Csákyné ezt a birtokot özvegyi tartásra kapta, ezért, amikor 1727-ban ismét férjhez ment Bornemissza János báróhoz, elveszítette minden jogát a búzái jószágra. Csáky Zsigmond 1729-ben bizonyos jószágok lekötésével megegyezett az özveggyel, ezzel a A birtok központjában, a Közép-Szolnok megyei Szurdokon, összesen 37 panaszos beszélt Csáky Imre kegyetlenkedéseiről. Uo. A fennmaradó pénzösszeg elment Csáky István temetésére.
