Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Papp Klára: A konfliktust okozó testamentum. Az erdélyi Csáky Imre végrendeletének sorsa (1748–1815)

búzái birtok feletti rendelkezés a Csáky fivérekre maradt. Bort és búzát minden uradalmában találtak, sőt a kolozsvári és az eperjesi házánál is több, mint 40 öreg hordónyi jó bora maradt. Simon János elmondta, hogy egy török cafrangon a két testvér nem tudott megegyezni, ezért „ baltával ketté vágták és mindenik ki égetvén, egyik-egyik részre nyolcvan lott Szkófium ezüst jött ki belőle. " Kiderült a vallomásból, hogy Csáky Imre testvérének, Zsigmondnak zálogosította el a búzái, a feketelaki, a czentai és a budatelki portióját. A kilencedik kérdés a birtokos halálának körülményeire és a hátramaradt pénz összegére is rákérdezett.

23 Kiderült, hogy Csáky Imre halálakor két láda pénzt szállítottak el „ a nagyobb másfél singes és tele volt arany-ezüst pénzzel, több mint 30 ezer fi. " volt, amit Szurdokról Haller György vitetett előbb Gorbóra, majd Kolozsvárra, s ott Csáky Katalin és Borbála osztoztak meg rajta. Az eljárás során Haller Györgytől arra hoztak bizonyítékot, hogy a meghalt Csáky Imrét cselédei alaposan meglopták. 1804. június 9-én Marosvásárhelyen

24 a leányág képviselői, az alperesek sérelmezték, hogy „nem illenék néhai Csáki Imre már régen nyugalomban lévő hamvait háborgatni, és ifjúságában inkább a fel hevült vértől, mint meg romlott Természetből származott azon tselekedeteit, melyekért még éltében meg lakolt, világ eleibe terjeszteni s ennél fogva nem tsak régen meg holtakat, hanem magoknak az Ali Pereseknek és az egész famíliának is gyalázattyára fel forgatni... " Az alperes leányág az ingóságokra való jogcímet keresve azzal érvelt, hogy szerintük Csáky Zsigmond volt az egyedüli, aki Imrének gondját viselte. A fiúág képviselői tétlenül szemlélték Csáky Imre betegségét, s az egyetlen Csáky Imre bíboros kivételével semmit sem tettek érte.

25 Ezért nem hagyják „ Csáki Zsigmond tiszta képit korommal mázolni". A felháborodásra az jogosította fel a leányág képviselőit, hogy a pénzbeli örökség nagyságának igazolása érdekében a felperes fiúág nem fogadta el Csáky Imre meggyilkolásának - s ezzel együtt a kirablásnak - a tényét, hanem ellenkezőleg: azt akarta igazolni, hogy egyáltalán nem történt semmiféle gyilkosság, hanem rokonuk a pestisjárványnak esett áldozatául. A felperesek érvelése alapján azonban az sem volt jogos, hogy a leányág Csáky László javaira igényt tartott, mivel „az oldalas atyafiak javai a Leányatyafiakat nem illetik". A felperesek mindenképpen a Csáky Imre által készített 23 Igaz-e, hogy a pestis miatt nem tudtak a rokonok Szurdokra menni, s a gyilkosok széthurcolták a pénzt? 24 Fond Jósika, No. 652. 147. 25 Csáky Imre bíboros is a fiúág tagja volt.