Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt (Debrecen–Nyíregyháza, 2002)

Kiss András: Debrecen és Kolozsvár közötti szálak a XVI. század második felében

KISS ANDRÁS DEBRECEN ÉS KOLOZSVÁR KÖZÖTTI SZÁLAK A XVI. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A Debrecen és Kolozsvár közötti kapcsolatoknak azokban az évtizedeiben, amelyekkel írásunk foglakozik, az ország különböző részeit összefűző és tápláló vérkeringés súlyos sérüléseket szenvedett. A három részre szakadt országban az addigi főhatalom helyett az egymástól elszakított országrészekben más és más főhatalom gyakorolta a kormányzást. Az életvitelben, a kapcsolatokban azonban leginkább a hódoltsági részek sínylették meg a szakadást. A királyi Magyarország területén és a keleti királyságból fokozatosan kialakuló Erdélyi Fejedelemségben - a szakadás ellenére - alapjaiban megmaradt a kormányzás, törvényhozás, törvénykezés és az önkormányzatok addigi felépítése, ugyanakkor az emberi kapcsolatok viszonylatában - főleg a magánjog területén - a Hármaskönyv biztosította a különszakadt országrészek jogi egységét. Következésképpen tovább éltek, illetve a helyzetnek megfelelően alakultak az összefűző szálak a királyi Magyarországhoz tartozó Debrecen és az Erdélyi Fejedelemség területén fekvő Kolozsvár között. A királyi Magyarország területén a debreceniek - biztonságosabb helyzetük következtében - nem kényszerültek arra, hogy a hódoltság lakóihoz hasonlóan Erdély, illetve Kolozsvár felé kövessék a török hódítás elől menekülők áradatát, így a vizsgált évtizedekben hasonló indíttatású debreceni jelenlét kolozsvári viszonylatban sem mutatható ki. Az élet más területein azonban a kapcsolatok szálai - a körülmények függvényében különböző mértékben - kimutathatók. A közélet területéről Debrecen és Kolozsvár viszonylatában sem hiányzik annak a gyakorlatnak a megnyilvánulása, amelynek megfelelően a törvényhatóságok, a városi közösségek kölcsönösen tájékoztatták egymást fenyegető veszélyekről vagy közérdekű eseményekről. Ezzel a gyakorlattal élt Kolozsvár városa, amikor 1596 októberében tájékoztatást kért Debrecen városától „az Teoreok allapattia feleol", A mezőváros eleget is tett a kérésnek és nevében Duskás István bíró és a városi tanács részletes tájékoztatást küldött Kolozsvárra a mezőkeresztesi csatáról.

1 Kovács Kiss Gyöngy: Az oklevelek és az elbeszélő források határesete: a tudósító/eseményközlŐ levél. In: Emlékkönyv Imre István születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Kiss András, Kovács Kiss Gyöngy, Pozsony Ferenc. Kolozsvár, 1999. 285.