Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1719. január 3. - 1719. december 30
Már ara mit váloszolnak, megválik, mert embereinkwík nem volt semmi egyezésre hatalmok, csak a pínzt hozták el. S eleget voltak rajta, hogy ők tudják, a töb holnapokra is ők fizetnek, csak had legyen it, de nem hadtam, mert a még nem assignált holnapokra nem lehet kívánni, vagy it hagyni. S úgy pedig, ha ezt felvettem volna, csak mi sem maradt volna fen. Az adjutantnak való fizetést, én tudván, kinek szánta vala Kegyelmed, most is csak ara tartottam volna, de ha már Kegyelmed ideengedte, folytassa Szuhányi. En edig is eleget akartam volna, hogy nevem benne ne forogjon, de e gaz népei haszontalan. Szuhányi pedig csak mit sincs mellettem, Nemes Vármegye parancsolatiban örökké széllyel, vagy gyűlésre s computusra, aminthogy most sem lévén más Andrásin kívül. Csak nem valának contentusok az ő quietantiájával, noha megírattam, hogy mi emberünk, s azzal elég erős let volna, csak magárnak kellet quietálnom. Már ha ugyancsak adjutant számba lesz Szuhányi Uram, próbálja szép módjával, mit tehet, de discretiójokbul reg- ulamentumon kívül, csak nem hiszem, semmire menjenek, hacsak a naturalék prestálása nem viszi valamire. S az viszi is, ha megálhat, mert azt mondták, egész városokba sincs 56 lúra való széna. El sem hagyom az assignatio mellől állani, míg csak leh[et]. Az szegíny erdélyi legínnek bárcsak hivatalt tudnék adni. Grabarics majd agonizál, Lőcsére nem mervén megindítani a rósz utak miá, reménlem, Kolosvárra vitték doctorhoz, de írattam már oda az ón iránt. Az Kegyelmed leveleit, amint megírtam, megnéztem. Ha szükséges volt volna, fel is küldtem volna, ami ollyan volt volna. Mirül volt, megírtam, hacsak dolgai közt observálhatta Kegyelmed. Az üvegesekkel még semmi sincs, csak ígírik, hogy meglátják, s nézik Salánkot. Az Bihar vármegyei inquisitióhoz tudtára adom Ragályinak, amit Kegyelmed most ír, Szívem. Andrási most Károlyba van, mind a ménes s marhák megtekintésére és a részegesek vizsgálására, mert csak írják onnét a farsangolást újobon is, de lesz gondom rá. Éppen levelem írása felet hozák Nagy András levelét. A bor ára vagy jól, vagy roszul eset, csak megvan. Mert amint megírtam, a jószág nem vitte. A contrac- tusba vinculum volt Becskitül, s azért cselekedtem. A búzát fel nem vette, lehet üdőnk mind egyre, mind másra. lm, az Nagy András levelét is, Édesem, elkül- döttem. Dersőfi Uram levelét is accludálom, ki is éppen most érkezet. Ezzel Isten oltalmába ajánlom Kegyelmedet. Maradok Kegyelmednek, Édes Lelkem, igaz hites társa Barkóczi Kristina m.p. 301
