Kovács Ágnes (szerk.): „…az Isten is azt segíti, aki iparkodik." Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz 2. (1712-1724) - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 49. (Nyíregyháza, 2017)
Levelek - 1719. január 3. - 1719. december 30
Komáromba Sze^/keresztiné, ha az leányát eladta volna,2 nem hiszem, el nem jőne mellém. Valaki által jó volna próbálni. Nem kicsiny nyomorúságba vagyok, már Kalis is csak tétováz. Levelem végezése után veszem, Édesem, Kegyelmed Posonbul 5. írót levelét. Noha Tamással kételkedem3 hamar viszatérésén, mindazáltal akkor, amikor lehet, hozza Isten Kegyelmedet fris, jó egészségbe. Szintén most érkezék Méltóságos Cardinális, Csáki Uram levele, melyet el- küldöttem, Édesem, Kegyelmednek. Bezzeg it is az hó után oly kemény idő vala, hogy a fázékonyok csak meg nem fattak. Klára alig maradt meg egy éjei. De már meg esőre fordult, vélem, a tél könyít, nem árt a szénátlan és mák nélkül való gazdáknak. Jasztrobszki Uram hova tette az tanuló ifjak számára való 100 forinttot, mert sohol nem találom a ládába. Az kósza papirossok közt sem lelem az gazdaságrul való írásokat: mi termet, mert ezek már árpát sem adnak, jobbára semmit is, be. Ezek után Isten oltalmában ajánlván Kegyelmedet, maradok Kegyelmednek Вarkóczy Krisztina m.p. Az kis aranymíves ládácskámot nem hozza-é le Kegyelmed magával? Szükségem ugyan rá nincsen. Az képírónak utat adtam, mert már vétek is volt sok istente- lenségét nézni. Majd megholt a rósz ember Szakmárt, sok bor itala után a véri megindulván, mint Basilideswck. Sok volna leírni képtelen dolgait. Azért, Szívem, képíró-szerzésbe munkálódjék Kegyelmed. 1 ismét a szatmárnémetiek értendők 2 értsd: a lánya, Mária férjhezadása után 3 utalás Hitetlen Tamásra, azaz nem bízik férje közeli visszatérésében 486. Olcsva, 1719. február 17. (MNL OL P 398. No. 37 250.) Olcsva, 17. Febsuarii 1719. Édes Szívem! Ezen órán érkezék meg emberem az városiaktul, amint Kegydmed parancsolatja szerint Szuhányi által írattam nekik, de valamint Kegyelmednek megírtam, hogy ők kedvekbül három garast sem adnak. Már meg másfelé csapong302