„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Kisvárdai járás (1957. november 14-26.)
Nem szabad őket lenézni 1.45. Dombrád 1957. november 25. Községi Tanács v. b. Dombrád. 1089/1957. sz. Tárgy: Cigányok helyzetének megjavítása. Hív. sz. 343/1957. sz. Melléklet: csomag. Járási Tanács v. b. Elnökhelyettesének! Kisvárda Fenti tárgyban jelentésem az alábbiakban teszem meg: 1./ pontra. Dombrád községben a cigánytelep részére mintegy 2 és fél kh. terület van kijelölve, ahol a cigányoknak mintegy 80%-a meg nem felelő belterületen, éspedig Erzsébet, Felszabadulás és Bercsényi utcában laknak. A kijelölt cigánytelep a község központjától mintegy 3 km távolságban van, és a község szélétől mintegy 5-600 méter távolságra van a legközelebbi kö- vesút mintegy 1000 méter, és a vasút 3 km távolságra van. Összefoglalva, a cigánytelep főútvonalaktól távol esik. Jelenleg mintegy 30-35 tanköteles gyermek volna a cigánytelepen, akik szétszórtan a község belterületén laknak, azok általában a gyermekeiket küldik iskolába, de a telepről egyáltalán nem. Ennek oka főleg a ruházat hiányossága, mert különben, ha megfelelő ruházat állna rendelkezésükre, a végrehajtóbizottság hatást tudna gyakorolni az érdekelt szülőkre, hogy gyermekeiket rendszeres oktatásban részesítsék. A felnőtteknek több mint 70%-a írástudatlan, azaz analfabéta. Községünkben is meg lehetne oldani, nem téli, hanem inkább tavaszi időszakban, amikor a ruházat nem tartja vissza az illető személyeket, hogy analfabéta tanfolyamot rendezzünk. A községben lakó nevelők az analfabéta tanfolyamok vezetését vállalnák is. A községben lakó cigányok általában vályogvetéssel, ill. alkalmi munkával foglalkoznak. Jelenleg a lélekszámhoz viszonyítva mintegy 20%-a van leszerződve munkára és általában mezőgazdasági természetű gazdaságokhoz. Mintegy 5-6%-k vállalatoknál, üzemeknél dolgozik. A cigányok közül mintegy 15-18 fő zenéhez értő személy, akikkel lehetne foglalkozni olyan értelemben, ha volna megfelelő zenetanár, vagy zeneszakértő a községben. Jelenleg is van közöttük olyan, aki a kottát részben ismeri és kevés zeneoktatás 88
