„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
1. Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések (1957. november 11 - december 23.) - Kisvárdai járás (1957. november 14-26.)
Az 1957. évi megyei felmérés során készült községi jelentések mellett nívós cigányzenekarokat lehetne (1-2) létrehozni. A cigányok között értelmiség nincsen. Nincsen egyetlen olyan személy, aki kiváló művészeti adottsággal rendelkezne a művészet bármelyik ágában is. Helyesnek tartanánk, hogy a tehetségek felkutatása érdekében tavaszi és nyári idsőzakban hetenkint[!] két alkalommal egy-egy nevelő előadásokat tartana a cigányok részére kultúráról, művészetről (esetleg történelmi vonatkozásban) s így felszínre kerülhetnének a tehetséges személyek, akikkel a továbbiakban érdemes volna foglalkozni. 2. / pontra: A cigányok életkörülményeik nem kielégítő. Lakásuk általában nem más, mint egy kunyhó. Egy-egy lakásban 5-10, sőt azon felül is laknak. Ivóvíz ellátás nem jó. Ivóvíz ellátásuk egy ásott gödörből van biztosítva. Élelmezésük egyáltalán nem kielégítő. Éppen a lakás, ill. élelmezés ellátás folytán a közegészségügyi helyzetük is igen hiányos. Járványos betegségek általában a cigánytelepeken ütik fel fejüket, de a helyi orvosok rendszeres ellenőrzése és szigorú utasításaik a közegészség területén némi javulást mutatnak. Megépített WC a cigánytelepen nincsen. Azt javasolnánk, hogy a cigánytelepre egy jól felszerelt kút lenne építve, vederrel ellátva, ahonnan biztosítva lenne a jó és egészséges ivóvízzel való ellátása a telepnek. Igen helyes volna, ha a cigánytelepen legalább 2 havonkintj!] házak és ruhák fertőtlenítése történne meg, és azon költségeket a községi költségvetésben biztosítanák. Indokolt volna legalább - tekintve, hogy a telep nagy - mintegy 3 WC-nek az építése, és kijelölni, melyik cigány családok tartoznak egy-egy WC-hez. A cigánycsaládok általában jószágot (sertést) tartanak és jószágaik igen sok kárt tesznek a telep körüli paraszti gazdaságokban. Igen helyes volna a telep körülkerítése, így a telep szeparálva volna. Az életkörülményeik megjavítása érdekében helyesnek tartanánk, ha a cigánytelepen lakó családok részére családonként mintegy 2-300 n.öl területű konyhákért volna biztosítva, kizárólag használatra, s így részben meg lehetne akadályozni a telepen körül lévő paraszti gazdaságokról és egyéb helyekről is a lopásokat. 3. pontra: A cigány családokból általában a családfők szerződnek le munkára. De számos személy van olyan, aki akár mezőgazdasági, akár ipari, vállalati munkában részt tudna venni. A cigányok jelenlegi felfogása úgy néz ki, hogy mint korábban az állam segítséget adott részükre, most is számot tartanak arra, hogy az állam segíti a cigányokat, pl. orvosi kezelés stb. Ha a munkaképes családtagoktól az orvosi kezelés (ingyenes) el lenne 89
