„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
Bevezetés
Bevezetés A hazai cigánykutatásban a 18. századi kezdetek óta ellentmondások, klisék, sztereotípiák, továbbá a források ismeretének és a forráskritikának a hiánya jellemzi a cigányok történelme iránti érdeklődést. Másik sajátosságként emelhető ki, hogy a cigányokról író szerzők műveiből a kevésbé színvonalasak kerülnek újra és újra az érdeklődés homlokterébe, azok, inkább tudománytörténeti és mentalitástörténeti szempontból fontosak, mint a cigányokról való gondolkodás történetének forrásai, nem pedig mint tudományos feldolgozások. A 20. században évtizedekig nem volt a cigány történelem megismerésére irányuló jelentős kutatás. Részben neves történészek iratrendezései nyomán előkerült források alapján született kisebb adat- és forrásközlésekről,1 részben pedig a nem történész cigánykutatók tanulmányaiban illusztratíve, sokszor véletlenszerűen és esetlegesen közölt adatokról beszélhetünk. Külön kell említenünk létrejöttekor betöltött hiánypótló szerepe miatt, az akadémikus történészek által komoly bírálattal illetett, 1986-ban kiadott dokumentumkötetet.2 Az 1990-es években pedig néhány figyelemre méltó egyéni teljesítménnyel gazdagodott a cigány történelem kutatása.3 A legutóbbi években a hazai cigánykutatásban a kulturális antropológia és a szociológia dominanciája és támogatottsága érvényesül. Ez a helyzet több tényező együttes hatására jött létre, összefüggésben a piacgazdasági átmenet néhány következményével és a tudomány változásaival. Mindez együtt járt azzal, hogy a tudományos értelmezésben a jelenbeli problémák kerültek előtérbe, illetve a tudományos kutatásokkal szemben olyan elvárások erősödtek fel, hogy a romák léthelyzetének javítását 1 Benda Kálmán: Révay Péter ajánlólevele Gáspár vajda és népe számára 1608-ból. Ethnographia, LXXXI1 (1971) 3. 425-426. 2 A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban. A bevezetést írta, a dokumentumokat válogatta és jegyzetekkel ellátta Mezey Barna, Pomogyi László, Tauber István. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1986. Bírálata: Karsai László - Soós István: Cigányok, történelem, valóság. Elet és Irodalom, 1987. 19. sz. 3 Hegedűs Sándor: Cigány kronológia. Konsept-H Kiadó, Piliscsaba, 2000. 3. szerint a történelem terén „a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó” szerzők Tóth Péter, Soós István, Karsai László, Pomogyi László, Nagy Pál. Lásd még Landauer Attila: Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban. In: A feladatra készülni kell. A cigányság beilleszkedése és a közkönyvtár. Szerk. Nagy Attila - Péterfi Attila. Országos Széchényi Könyvtár - Gondolat Kiadó, Budapest, 2004. 13—46. A 20. századi történelemről fontos fejtegetéseket ad Szuhay Péter: A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Panoráma, Budapest, 1999. 13
