„Nem szabad őket lenézni”. A cigány népesség felmérései Szabolcs-Szatmár megyében az 1950-es években - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 45. (Nyíregyháza, 2015)
Bevezetés
Nem szabad őket lenézni segítsék és járuljanak hozzá egy új együttélési modell létrehozásához, amelynek szükségessége egyre nyomasztóbban jelentkezik, a történelemben először európai léptékben. Napjainkban a romák/cigányok helyzete a magyarországi társadalom neuralgikus csomópontja és politikai, ideológiai csatározások eszköze. A történelem tényleges, elmélyült feltárása forrásismeretet igényel, aminek alapja a források megszólaltatásának képessége. A történetkutatónak rendelkeznie kell az ehhez szükséges forrásértelmezési, forráskritikai felkészültséggel. A forrásfeltárás, a forráskritika és a forráselemzés olyan alapvető és nélkülözhetetlen eljárások a történészek számára, mint a szociológusoknak és a kulturális antropológusoknak az interjú, a kérdőív vagy a résztvevő megfigyelés. A képzett, hivatásos, a cigány csoportok történetének kutatásában komoly teljesítményt felmutató történészek elszigeteltek, eredményeik nem épülnek be kellő mértékben a diskurzusokba, az oktatásba. A politikai ideológiákhoz kötődő domináns beszédmódokban, valamint a roma etnikai mobilizációban megjelenő történelemértelmezések pedig sok tekintetben negligálják a történelem forrásszintű ismeretét, illetve időnként a történelemhamisítás terrénumába kerülnek. Az ellentmondásokat tetézi, hogy a hivatásos történészek közül is néhányan a roma nacionalizmus képviselőinek múltértelmezését helyezik előtérbe a forrásszintű ismereteken alapuló, valóban tudományos eredményekkel szemben.4 Még mindig felbukkan az a téves elképzelés, hogy a magyarországi cigány csoportok történetéről nincsenek források.5 6 A közelmúlt kutatási eredményei ezt egyértelműen megcáfolták, levéltárosok, muzeológusok és egyetemi kutatók három konferencián és az eredményeket ösz- szevontan közreadó kötetekben is igyekeztek a hazai cigány csoportok történetéhez hozzájárulni forrás- és esettanulmányokkal.'1 A hazai 4 Néhány általános vonásáról lásd Binder Mátyás: Roma etnikai mobilizáció Kelet-Európábán. Ph.D. értekezés kézirata, Budapest, 2014. 5 Több konferencián is találkoztam ezzel még a legutóbbi években is, pl. egykori egyetemi profesz- szoraim úgy reagáltak a kutatási törekvéseimre, hogy bizonyára nehéz lehet, mert erről nincsenek források. A rendkívüli felületesség szomorú jele, hogy 2011 novemberében az elismert történész akadémikus egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy a politikát 1956 előtt nem érdekelték a cigányok. 6 Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene I. Szerk. Márfi Attila - Kosztics István. Emberháza Alapítvány, Erdős Kamill Cigánymúzeum, Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 2005. Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene 11. Szerk. Márfi Attila - Kosztics István. Emberháza Alapítvány, Erdős Kamill Cigánymúzeum, Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs, 2009. 14
