Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)
Balogh István visszaemlékezése - A politika vonzásában
Balogh István: „Nekem szerencsém volt...” végre a Vörös Hadsereg intendatúrájának58 a követeléseit. Ez elsősorban a Vörös Hadsereg ellátására vonatkozó beszolgáltatásból állott. A városban is megszerveződött úgy-ahogy a közigazgatás. Vásáry megmaradt polgármesternek, illetőleg, miután ő hamarosan pénzügyminiszter lett a megalakuló új kormányban, helyette Szendreyvel59 és Végh Dezsővel meg a szociáldemokraták által állított Szabó Kálmán polgármesterrel működött valamiféle közigazgatás, de csak a legszükségesebb adminisztratív teendőket látta el. Tisztázatlan volt a hatalmi helyzet és az egész igazgatás jogalapja. Erre kellett pártközi értekezletet összehívni, amelyen emlékezetem szerint Gerő Ernő és Révai József is megjelent. Azon folyt a vita, hogy milyen néven és módon állítsák helyre a közigazgatást. Nagyon érdekes, hogy Erdei Ferencnek volt egy - még ki nem alakult - terve, hogy az egész közigazgatást demokratikusan, a községekre építve felfelé kell kialakítani, de ő sem tudott pontosabbat mondani. Bibó Istvánnal tárgyalgattak már 1944 előtt is erről. Akkor határozták el, hogy létrehoznak egy nemzeti bizottsági keretet, az lesz az államhatalom letéteményese. Most már arról volt szó, hogy ha létrejönnek a nemzeti bizottságok, mi legyen a következő szervezeti keret. Itt megint némi tájékozatlanság mutatkozott, de mindnyájan megegyeztek abban - és ezt a nézetet képviselte a kommunista párt képviselője is hogy vissza kell állítani az eredeti vármegyei szervezetet, a járásokat is beleértve. Azzal a különbséggel, hogy a nemzeti bizottság felügyelete alá helyezik az egész közigazgatást. A nemzeti bizottság, mint a népszuverénitás letéteményese ellenőrzi majd ezeket a szervezeteket. Arról is folyt a vita, hogy ki legyen a vezetője a megyei igazgatásnak. Megtartjuk-e a főispáni hivatalt, még a „méltóságos" elnevezést is, vagy pedig valami mással helyettesítjük. Nem tudtak megegyezni, végül Juhász Nagy Sándor60 azt mondta:- Nevezzük akkor főespány úrnak! így maradt meg a régi közigazgatási rendszer, amihez egyébként a szovjet katonai vezetők is ragaszkodtak. Nem akarták felborítani a meglevő status quót, már csak katonai okokból sem, mert valami igazgatási szervezetnek 58 hadbiztosság 59 Szendrey Sándor (1886-1971) 1944 novemberében részt vett a kisgazdapárt debreceni szervezetének az újjászervezésében. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője, 1945— 1947 között Debrecen helyettes polgármestere. 60 Juhász Nagy Sándor (1883-1946) politikus jogász. 1912-ben megalapította a Debreceni Reformtársaságot, a radikális demokrata eszmék szószólója lett. 1917-1919 között nemzetgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter. A kommün bukása után emigrált, 1923-ban tért haza. A Tiszántúli Református Egyházkerület főjegyzője, 1944-1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés alelnöke. 82
