Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)

Balogh István visszaemlékezése - Az erdőspuszták világa

Balogh István: „Nekem szerencsém volt...”

a mezőgazdaságban állottak. Ha ők maguk nem dolgoztak, akkor a feleségüket küldték ki kapálni, még harmados tengeri kapálásra, aratásra is kimentek.

_ a. „ _ . _ . . A homoki területen azonban másként

folyt a gazdálkodás, mert ott sok volt a kaszáló. Ezért hamarosan ráálltak a fejőstehéntartásra. Nem volt tejcsarnok, a tejet sem szedte be senki. Tejpiac volt, de az nem volt elegendő. A cserei, halápi meg a bánki tanyasiak hordták be a tejet a városba, házakhoz. Később, a két világháború között a boltokba is, kannával. Minden reggel elindult a tanyákról a kis egylovas ekhós szekér, vitte a tejet a házakhoz kannánként, egy litert ide, két-három litert oda.

Az idősebb gazda, aki már nem munkálkodott, a fiai is felnőttek - apám is így volt, ő amúgy sem tudott komolyabb, nehezebb munkában dolgozni - fogta a szekeret és naponta 30-40 liter tejet vitt be a városba. Ezzel meg a bevásárlással, a sertésvásárban, marhavásárban való körülnézéssel eltelt a

Népiskolai

értesítő

(1922)

24