Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

II. A felnőttkor küszöbén - Egy év Valenii de Muntéban

sem. Ezért nem szerették a fiúk sem, hiszen láthattad, hogy állandóan gúnyolódtak vele. No most ebből mi következik?... Az utóbbi években korával együtt a fiúnak kezdett kinyílni a szeme. Megokosodott, megkomolyodott és a helyes útra tért. Munkához látott, és úgy hallottam, hogy sokat ígérő zenei tehetség. És ha be tudja hozni az anyai szeretet - majomszeretet - okozta mulasztásait, ember lesz belőle. Már most a többi a Te dolgod, amibe nekem - természetesen - semmi be­leszólásom nem lehet. Nem, mert nem vállalhatom a felelősséget azért, hogy az én elhatározásom döntse el egy élet boldogságát, vagy szeren­csétlenségét. Mindenestre egy pár jótanáccsal kötelességem szolgálni. Hát legfőképpen ne kötelezd úgy el Magad, hogy később, ha érzelme­id irányában megváltoznának, ne tudj a dolgon változtatni. Aztán szá­molnod kell azzal is, hogy egy kis idő beletelik abba, amíg olyan helyzetbe jut, amíg családot alapíthat. Semmi esetre se hitesd el azonban Magad­dal azt, hogy nem szeretem. Olyan közelről sem ismerem azonban, hogy az ellenkezőjét állíthatnám. Mindenesetre jóindulatú figyelemmel kísé­rem élete további sorsát. Aztán igyekezz helyrehozni nevelésbeli fogya­tékosságait. Hiszen tanítónő vagy, a hivatásod is az. Ebből Neked semmi károd nem származhatik, neki pedig csak hasznára válhat. Mindenek­előtt vakard le róla azt az émelygést keltő, buta becenevet, „Babó"-t. Hi­szen becsületes, jóhangzású neve van: Ferenc. És kicsi leánykám, azt a rögeszmét se erőszakold Magadra, hogy ő az egyetlen nadrágos ember a világban, akihez férjhez lehet menni. Nyílt szemmel, minden elfogultság nélkül, okos és komoly mérlegeléssel kezeld ezt a kérdést, mert ettől függ egész jövendő életed sorsa. Ez az a lépés az életben, amit az ember, ha egyszer elhibázott -jóvátenni többet nem lehet soha. Ne igyekezz senki­nek a nyakába varrni Magad, hadd fusson Utánad az, aki magáévá akar tenni Téged. Az se izgasson, hogy milyen érzés lehet asszonynak lenni. Majd ha férjhez mész, néha annyira jól fogsz lakni asszonysorsoddal, hogy visszasírod leánykori éveidet. Visszatérve még egyszer rá: az apja egy nagyon komoly, józanéletű, munkás, becsületes, igazán csak a családjának és kötelességeinek élő em­ber volt, aki más, egy jobb, egy hozzáillőbb feleséget érdemelt, és aki éle­tének éppen csak ezt az egyetlen egy lépését hibázta el-a vagyonért - de éppen ez az egy aztán tönkretette az egész életét. Ferike pedig külsőleg leginkább hasonlít hozzá, és így távolról nézve - kezd belsőleg is... Na, kicsi lánykám, így kibékültünk. Szeretném, ha úgy választhat­nád meg életed társát, hogy vele egy boldog, nagyon boldog, hosszú éle­tet élj, drága, kicsi apróságoktól körülvéve, kárpótlásul azért a sok szen­vedésért, bánatért és keserűségért, ami gyermekéveidet és kora ifjúságo­dat olyan sötétté, vigasztalanná és sokszor kétségbeejtővé tette. Örvendek, hogy a karácsonyi ünnepeket elég tűrhetően töltötted. Sajnos, a magaméról még ennyit sem állapíthatok meg. Egyedül voltam, 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom