Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

II. A felnőttkor küszöbén - Utolsó év a képzőben

voltam szerelmes belé. Neki viszont nem volt játék, s jött a naponként ismét­lődő ostrom, hogy legyek a felesége. Bajban voltam, de aztán csak megmond­tam, hogy románhoz nem megyek férjhez. Mamiban azonban nagy pártfogóra lelt. Egyik nem tudott magyarul, a másik románul, de olyan szépen eltársalogtak, hogy öröm volt nézni. Ghita itt másfélszeres fizetést kapott, ez kultúrzóna volt. Ügyesen magyarázta Mami­nak, hogyan fogja bebútorozni a tanítói lakás három szobáját. Mami meg azt, hogy disznó is kell, és mutatta, hogyan fogja fejni a tehenet. Mami ragyogott a boldog tervezgetésekben, én meg már sajnáltam, mert a beteljesedés örömét nem szereztem meg neki. Ahogy a tanító látogatásai mindennaposak lettek nálunk, úgy lettek min­dennaposak a Mami duruzsolásai is:- Menj csak férjhez! Mire vársz? Állást nem kaptál, itt megkaphatod a Gizi helyét, őt meg máshová helyezik... Jó dolgod lesz... A Rózsika néni jóvoltából már mindenki tudta, hogy megyek férjhez a ro­mán tanítóhoz. Még pap néni is biztatott:- Menj csak hozzá, akkor menjen egy lány, ha kérik! Csak pap bácsi nézett rám bizakodva:- Ugye nem mész hozzá?- Nem, pap bácsi, nem megyek. De lassan-lassan, mintha valami örvénybe kerültem volna, ijedten kezd­tem kapaszkodni a semmibe. El kéne menni valahová! Ez lenne a legjobb. Nem kéne semmiféle magyarázkodás. Elmenni. De hová? Már október vége volt, pontosan 31-ike. Levelet kaptam a képzőből. Kí­váncsian bontogattam a borítékot: Iorga46 professzor felvett ingyenesnek a Válenii de Munte-ban levő intézetébe, mielőbb foglaljam el a helyemet. Alá­írás: Hermin néni. Hát van Gondviselés! De hol van Válenii de Munte? Valahol Olteniában, a Regátban... És Iorga? Annyit tudtam róla, hogy a székely gyerekek nevét ő elemezte ki románra, azért kell a gyerekek egy részének állami (esetleg ro­mán) iskolába járni, s ezért mondja egyik székely a másiknak, ha megharag­szik rá: „te büdös, szőrös nyelvű oláh!" Mami várakozóan nézett rám. Mikor megértette, miről van szó, rettenete­sen haragos lett: 46 Iorga, Nicolae (1871-1940) Tudós és államférfi, Románia nagy nemzeti történésze. A Bukaresti Egye­temen volt történelemprofesszor, és a későbbi II. Károly román király nevelője. A román történelemről írt átfogó művei alapozták meg tudósi hírnevét. 1907-ben beválasztották a román parlamentbe, ettől kezdve fontos szerepet játszott a politikai életben is. 1931-32-ben miniszterelnök is volt. Nagy vagyo­nából 1908-ban Válenii de Muntében népi egyetemet alapított. Erősen nacionalista írásai és előadásai az egész romániai értelmiségre hatással voltak. 1930-ban támogatta II. Károlyt, aki visszatért az emig­rációból, hogy elfoglalja a trónt. 1940-ben a vasgárdisták meggyilkolták. Válogatott írásai magyarul 1971-ben jelentek meg a Kriterion kiadásában. 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom