„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
1955. január 28. Nyíregyháza. A megyei főorvos jelentése a Megyei Tanács VB-hez a megyében élő cigányokról. 10. Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB. Egészségügyi Osztálya. 05-2/1955. Tűk. Titkos! Jelentés A Megyei Tanács Végrehajtóbizottságához a cigányság szociális, egészségügyi és kulturális helyzetének megjavításáról. A rendelkezésre álló adatok a cigányság eredetére vonatkozóan azt bizonyítják, hogy valamilyen keleti faj, valószínűleg Indus, vagy Egyiptomi, s feltehetően valami nagy politikai, társadalmi megmozdulás szórhatta őket széjjel a világon, mert az bizonyos, hogy bár különböző körülmények között, de az egész világon meg lehet őket találni. A cigányság letelepítésével és munkára való szorításával - bár eredménytelenül - de évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztak. Mária Terézia a kóbor cigányokat állandó lakhelyre akarta szorítani és le akarta telepíteni. 1768-ban a munkácsi cigányok is elhelyezést nyertek. 1775-ben pedig el lett rendelve, hogy a tömegesen lakó cigányokat széjjel kell oszlatni. Ebben az időben a cigányok 51 krajcár fejadóval voltak megadóztatva. Miután tiltakoztak a fejadó ellen, kunyhópénz fizetésére kötelezték őket, majd II. József idejében telkeken nyertek elhelyezést. Miután telkeket kaptak 1871. évben60 eszközölt összeírás alkalmával már nem lettek cigányokként számbavéve, mert „földműveléssel és iparral foglalkoztak”, de ez a foglalkozás csak rövid ideig tartott, mert az adott telkeket elhagyták és visszatértek régi életmódjukhoz. A későbbi időben61 találunk feljegyzést arra vonatkozóan is, hogy Bethlen Gábor a XVII. század elején Munkácson „Cigány Hegedűs Györgynek” birtokot adományozott. Thö- köli Imre és Zrínyi Ilona pedig 1682 évben a munkácsi uradalmat összeiratta és az uradalom létszámába a cigányok is fel lettek jegyezve. II. Rákóczi Ferenc seregében állandóan tartózkodtak szervezett zenekarok. A cigányság - a feljegyzés szerint - ebben az időben is zenéléssel, tégla és vályogvetéssel, továbbá kovács munkával foglalkoztak. A Magyar Történelmi Társulat „Századok” Közlönyének az 1894. évfolyamának 826 oldalán található feljegyzés szerint a XIV. században Cigány nevű nemes és birtokos család létezett s e birtokos család birtokper ügyében 1873-ban62 Imre Nádor rendeletileg intézkedett. A fent elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a cigányság már a XII. században letelepedhetett Magyarország területén. 60 Tévesztés. Helyesen 1781. 61 A kronológiai zavar ebben a jelentésben is megmaradt. 62 Tévesztés. Helyesen 1473. 50
