„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
- Jajj eltemetett bennünket az a cigány! Már azt hittük jobb lesz - jajjonganak cigá- nyosan. Az öntudatosabbak önérzetükben sértve kérdik: Miért vesznek bennünket egy- kalap alá a rablókkal? Talán a falubeliek közül nem akadt tolvaj? ... - és a megaláztatás szégyene ég rajtuk: - hát ennyit számít több évi becsületes munka a tsz-ben, vagy tizenkét év a MÁV-nál? így beszélnek és gondolkodnak ők. Nagyon emberien és érzelemgazdagon, mert bennük is él a megvetés a társadalmi élet szabályait megsértő bűnös emberek iránt. Ezért is sértő az általánosítás. S vajon mit mond róluk P.G.? „És a cigányok, mintha sejtenék, hogy nekik szól a harag, ki sem bújnak a viskókból. Napok óta nem járnak a faluban!” Tehát szerinte „sejtik” a - nyilván, jogos” - „haragot”, azok akiknek az égvilágon semmi közük nem volt a dologhoz. És az ő gondolatmenetét folytatva - a viskójuk mélyére bújnak feltehetően a félelemtől remegve, esetleg még most is ott vacognak. Milyen felháborító általánosítás: a rablók elleni gyűlöletet kiterjeszteni az egész cigányságra! Mily nagy hiányáról tanúskodik ez az emberismeretnek és az írástudót illető humánus érzéseknek! Valahogy így nézhetik az ültetvényesek négereiket: mégcsak nem is „sejtik”, hogy nem az ösztön irányítja őket, hanem emberi gondolatok és érzések viharzanak bennük, van önérzetük, fájdalmuk, vágyuk, s vannak álmaik. A határozat - P.G. megállapításaival ellentétben - nagyon egészséges erjedést indított meg: Nyírbátor példájára már Porcsalmán és Kántorjánosiban is működik cigányosztály, Mátészalkán szeptember 1-én indul meg az ujjonan épített helyiségben. Cigányegyüttes alakul Nyírvasváriban, Kölesén, Nagykállóban, Ököritófulpösön, Mátészalkán és Cine- végen. A művelődési osztály szerint mintegy kétszázra tehető az analfabéta tanfolyamra járó cigányok száma. Ököritófulpösön készül a szénporos téglaégető, Szamossályiban már szövetkezetét alakítottak a cigányok csak a felsőbb szervek intézkedésére várnak. Természetesen mindez még csak a kezdet kezdete. Tehát van probléma, van tennivaló bőven. De a legfontosabb, s erre figyelmeztet P.G. cikke is: kíméletlen harcot indítani a nacionalizmus, a fajgyűlölet, az előítéletek ellen. A cikkíró azt mondja: „elsősorban a cigányság érdeke”. Szerintünk a cigány ügy megoldása az egész társadalom érdeke, a szocializmus építésének velejárója. Fekszi istván vb. Elnök. SZSZBML. XXIII. 23. b. 12. doboz. 247
