Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
a különben szerény, igénytelen, de elég jó tisztviselőnek az önkénykedés [!] próbálkozása hírnevet szerzett. Ezután a két megüresedett és két újból szervezett szolgabírói állások, szavazással ugyan, de zajtalanul töltettek be. Deme Andor, Tóth Béla, Elek Pál és Dobos László választatván meg összesen 8 pályázók közül, három 2-od osztályú szolgabíró pedig - úm. Evva István, Okolicsányi Zoltán és Nozdroviczky László - szintén választás útján első fizetési osztályúakká választattak. A Hajdú [megye] részéről a szabolcsiak kérelme ellen folyamatba tett agitatió folytán a belügyminiszter által állítólagos részrehajló nyilatkozat volt oka gróf Vay Gábor főispán lemondásának, ugyanis amidőn Hajdú megye a szabolcsi küldöttség sikeresnek vélt küldöttségi eljárásáról tudomást vett, azonnal közgyűlést tartott, melyből megyénk ellen egy megye méltóságához nem illő nyilatkozatok után ellenpetitiót [tiltakozást] terjesztett gróf Andrássy belügyminiszter elé. Melyre a miniszter éppen úgy, mint a szabolcsiak kérelmére a miniszteri búrokban [hivatalokban] szokásos felelettel válaszolt, hogy ti. majd tanulmány tárgyává teszi az ügyet, mely Nesze semmi, fogd meg jól! féle miniszteri szót Hajdú megye kedvező válasznak vette. A mi főispánunk pedig ügyünk elejtését vélte abban kimondottnak, s így hivatkozva arra, hogy atyja, néhai gróf Vay Ádám azért mondott le annak idején Szabolcs megye foispáni állásáról, mert Tisza Kálmán akkori miniszter Szabolcs megye legszebb részét önhatalmilag elvévén, abból Hajdú megyét formálta, ő pedig azért mond le, mivel a mostani miniszter elveszi a túl a Tiszán fekvő 12 községet, és nem hajlandó az elődje által elvett nagy terjedelemnek egy igen csekély részét megyénknek visszaadni. Alighanem idő előtti a lemondás, mert hiszen ez a kérdés még függőben van, és lehet, hogy megyénk javára fog eldülni, ugyanis a mostani, a választói jogok kiterjesztéséből kifolyólag felmerülendő változások nem a kormányhatalom állandósítása, hanem a magyar nemzeti erő gyarapítása céljából fognak történni. Mert ugyanis 1878-ban Tisza Kálmán akkori mindenható miniszter azért, hogy Szabolcs megyét, amely nem volt hajlandó kormánypárti képviselőt választani, megbosszulja, és magának eggyel több mameluk megyét szerezhessen, Szabolcs megyéből elvette a Téglás, Balmazújváros, Alsó-, Felsőjózsa, Sámson, Csege, Egyek, Nádudvar, Püspökladány, Kaba, Tetétlen, Földes, Sáp, Szovát és Mikepércs községeket, és azokat az addig külön hatósági területet képező Hajdúkerülethez csatolva, Hajdú megye név alatt egy idétlennek nevezhető megyét alakított, mely azonban minden összefüggést teljesen 34 nélkülöző és a Debrecen szabad királyi város önálló hatóságot képező óriási határterülete és a szomszédos megyék által öt különálló darabokra osztatván. A községek nagy része a járási székhelyekbe úgy, mint egymással is - vagy a szomszédos megyék, vagy Debrecen területén keresztül közlekedhetnek. így az egymástól Debrecen területe által teljesen elzárt két járásának egyike sem nyújthatván helyezést a megye központjának, kénytelen azzal idegen területre, Debrecenbe szorulni. Éppen azért én Andrássy gróf belügyminiszter ha- zafiúságától és bölcsességétől reményiem, hogy nem azért, hogy Szabolcsnak kedvezni kívánjon, hanem hogy ilyen csodaszülött vármegyét lehetőségéig rendezzen, ki fogja azt is a túl nagy terjedelmű Bihar megye Derecske járásával egészíteni, és Szabolcshoz az oda benyúló Nánás, Dorog városokat áthelyezni, amely városok úgyis csak ez úton nyerhetnek boldogulást. Ha ti. a már tervbe vett vasúti összeköttetést Dorog-Nyíregyháza között Szabolcs segedelmével mielőbb kiépítvén, azzal terményeiknek Galícia felé, úgy a Munkács-Strij, mint az Ungvár-Sianki vonalakon egyenes közlekedési utat nyernének, s így nekik Hajdú megyéhez ragaszkodni közel áll az öngyilkossághoz. Sőt szerintem jutna még Bihar felső részéből két, ti. az Érmihályfalvi és Margitai járás Szilágy megyéhez, és miáltal Szilágy megye magyarosodása biztosíttatnék. Végre megjegyzem, hogy a hajdúkat 301
