Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
Tisza Kálmán csúnyán becsapta, ugyanis a Hajdúkerületet önállóságától megfosztotta ugyan, és azért jutalmul egy torzszülött megyével rontotta meg őket, de már Biharból sajnált nekik valamit jutatni. Ha én Andrássy belügyminiszter helyén volnék, Bihar megyéből az előbbieken kívül a Székelyhídi és Micskei járásokat is oda csatolnám Szilágy megyéhez. Továbbá Szat- már megye Nagysomkúti járását adnám Szolnok-Dobokának, melyért cserébe Ugocsa megye alsó részét a Tiszáig Szatmárhoz, felső felét pedig Bereghez csatolnám. Szabolcs megyéhez Nánáson, Dorogon kívül Vásárosnaményt Beregből, Ilk, Jánosi, Iklód, Derzs, Császári, és Vasvári községeket Szatmárból tenném át, és Ungból a Tiszán innen lévő Záhony és Győrökét. Zemplén megye Szinai járását csatolnám Ung megyéhez, Torna megyét Abaújhoz, Nyitra megye Privigyei járását Túróc megyéhez, Érsekújvár környékét Komáromhoz, Sopron megye Csorna járását Győr megyéhez. Pest megye Pilisi felső és az alsó járásait Esztergom megyéhez, Zala megye Tapolcai járását Veszprém megyéhez, Veszprém megye Enyingi járását Fejér megyéhez, Somogy megye Tabi járását Tolna megyéhez helyezném át. Továbbá Pest alsó felét egy külön megyévé alakítanám Kecskemét központtal. Bács-Bodrog megyéből szintén két erős megyét csinálnék Zombor és Szabadka központokkal. Csanád megyéhez adnám Arad megye Pécskai és Eleki járását. Maros- Torda megyéhez Kolozs megye Tekei járását. * Október hó 17-én és 18-án igen erős északi széllel a levegő teljesen lehűlvén, 18-án estére beborult, és egész éjjel havazott úgy, hogy reggelre 2 cm hó fedte az épületek fedeleit, mely azonban 19-én olvadni kezdett. A hó azonban úgy időnként egész nap szemetelt. Estére kiderült, de 20-án és 21-én ismét havazott, sőt 21-én reggel a hévmérő [!] 0 fokra szállván kisebb nemű fagy is keletkezett. Nappal felengedett ugyan, de az egész napon nem bírt a nap kisütni. Míg estére újból kiderülvén, a hévmérő [!] 2 fokra leszállóit, és ugyancsak erősen fagyott, ami a még többnyire felásatlan takarmányrépákban, ásatlan kromplikban, kerti zöldségekben, káposztákban tetemes károkat okozott, sőt még itt is leszüreteletlen szőlőket talált kisebb szőlősgazdáknál is. Sőt Megyery Géza nyugalmazott curiai bírónak és itteni birtokosnak 20 holdas szőlőjében még meg sem kezdetett a szüretelés, Tokaj vidékén pedig csakis e hó 25-ére van a szüret határozva. Még ilyen korán ilyen állandó hideg időre nem emlékezem. Egy-két reggeli dér korábban is jelentkezett, de a nap feljötténél azonnal megenyhült. Most azonban már délelőtti 10 óra lévén, és a nap fényesen süt, mégsem akar a fagy engedni. Már 21-én enyhébb időre ébredtünk, ami az előző napokban lehullott havat hirtelen jj semmivé tette. A különben is nemigen erősnek bizonyult fagyást felolvasztotta és csakhamar kitűnt, hogy a kár alig észrevehető, amit a kellemetlen idő előidézett. A szedetlen szőlőt inkább javította minőségileg annyira, hogy a 13-14-én szűrt must alig ütötte meg a 9 fokot, míg a már 22-23-ban szüreteltek 11-re is felrúgtak. Az őszi vetéseket pedig az elolvadt hó szépen felüdítette. Mennyiségre nézve kevesbedett ugyan a szedetlen szőlő, de hát az úgyis volt elég, de azt a must jobb volta bőven kipótolta. Csupán a mezei munkásoknak okozott ijedelmet, aminél fogva a még kint lévő terményeiket a kellemetlen idő dacára lázas igyekezettel siettek betakarítani, amiből kisebb-nagyobb mérvű hülések, náthák, catherusok merültek fel, de nagyobb baj senkit sem ért. Erős szervezetű ez a nyíri bicskás nép. Nem árt ennek a csákány-fergeteg sem. November hó 1-én már korán reggel erős északi szél fújt, mely folyton erősödvén, délutánra már erős zivatarrá növekedett, ami estére sem szűnvén meg, az évenként 302
