Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
terhes hivatalában. Hogy nemcsak jó hivatalnok, hanem a társadalomnak is kedvelt tagja volt, legnagyobb bizonyítéka az a körülmény, hogy rajtam kívül még Borbély Gáspár és Mikecz Miklós kemecsei birtokos társainkkal is oly szoros baráti viszonyban állott, hogy egy alkalommal, amikor már négyen 310 évesek voltunk, együtt mulatván, elneveztek bennünket kemecsei fiúknak. De bizony azokból azóta már ketten, éspedig a fiatalabbak itt hagytak bennünket. Megjegyzendőnek vélem még, hogy amiatt, mert anyja és hol egy, hol két nővére is vele lakott, meg nem nősülhetvén, mint agglegény halt el! * A rendkívüli időjárás nem tud megszűnni. Augusztus hó 1-én beállott újhold előbb reményleni engedte, hogy már meg fog változni az idő. Pár napig, éspedig az újhold 3. és 4. napján szép idő volt, de már 5-én éjjel újból nagy eső esett. 6. és 7. közötti éjjel pedig az ország minden részén óriási zivatarok, felhőszakadások, dörgés, villámlások jégesőkkel dúltak, melyek Máramarosszigettől Ungváron át Kassát, Sátoraljaújhelyt, Szegedet, Du- naföldvárt valóságos rombolásokkal támadták meg. Legnagyobb mértékben dühöngött Abaúj és Borsod megyékben, hol százakba megy az elpusztított házak száma.301 * Augusztus 9-én megint egy 48-as honvéd halt el Nyíregyházán. Krúdy Gyula, aki az ^ 1861 -iki alkotmányos állapot megszűntével, az úgynevezett Schmerling-korszak kezdetén került Szabolcs megyébe Hont vagy Nógrád megyéből. Vállalkozván az alkotmányellenes kormánynál hivatalt vállalni, kineveztetett megyei főügyésznek, és mint ilyen, igen sok visszaéléseket követett el. Valóságos gonoszok prókátora volt, ahelyett, hogy hivatalos kötelességének megfelelőleg a tolvajokat, rablókat s másnemű bűnösöket üldözte volna, azokat jutalomért pártolás alá vette, s ily után kezdett megvagyonosodni. Előbb Kálióban, majd Nyíregyházán házat vett. A Schmerling-korszak elmúltával, 1867-ben állásából kimaradván magányügyvéd lett. Tehetséges ember lévén, elég jól ment neki a dolga. Sőt, akkor már mint 48-as honvéd is kezdett szerepelni, és ez úton odáig vitte, hogy a Krasznay Gábor elhunytával 1890-ben meg lett választva a honvédegylet elnökének. Mint ilyen, a központi honvéd-gyűlésekre járt, hol a báró Fejérváry-kormány alatt azon hazafiatlan indítványával, hogy a Hentzi302 szobrát megkoszorúzni indítványozta, természetesen eredmény nélkül, amivel magát Fejérvárynak kedveltjévé behízelegvén, az által az üresedésbe jött honvéd menház elnöki állásába helyeztetett be. Hol azonban a menház bevételeit elkezelvén, pár évi ottléte után állásából fegyelmi úton elmozdíttatott, és utolsó éveit Nyíregyházán szigorú körülmények közt töltötte el. Míg e hó 7-én, 93 éves korában végelgyengülésben elhalt. Közköltségen temetetett el anélkül, hogy valaki megsiratta volna. 301 A naplójegyzetek oldalainak számozása itt megtört. A 87. oldalt követő 88. oldalon a 88-as szám második 8-asára Krasznay tintát cseppentett, s ezt követően 1913. augusztus 9-dikével újra kezdte 85. lapszámmal számozni az oldalakat. A 93 éves Krúdy Gyula halálával - az író Krúdy nagyapjával - foglalkozott hosszabban. Négy oldalt számozott újra, s csak úgy jutott el a 89. oldalra. Innen a számozást folyamatossá tette. 302 Heinrich Hentzi von Arthurm (1785-1849) császári és királyi vezérőrnagy, az 1848^19-es szabadságharcban az osztrák császári hadsereg egyik katonai vezetője, 1849 januárjától haláláig a budai vár parancsnoka. 367
