Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
Hogy mily végtelen rossz időjárás volt a folyó évben, annak legnagyobb bizonyitéka az, hogy az évenként foganatba venni szokott dinnyetermesztés oly rosszul sikerült, hogy azt a mai napon fel kellett szabadítani, minthogy a dinnye indája is már teljesen elpusztult. A mai napra - augusztus 23-a - nem volt azon több 18-20 db öklömnyi sárgadinnyénél annyi területen, amennyin máskor 2-300, 8-12 kilós dinnyét termeltünk. Pár nap óta megint napfényes idő van. Bár már megfordulna ezzel az időjárás, mert a szőlőtermésünk is teljesen tönkre lesz. Nem tud növekedni a szemje, hanem inkább romlik. Most már a korább érésűek rothadásnak indulnak. Nehány almafán meglehetős termés volt. Csakis a mindég termő nemtudom szilva adott jó, közepes termést, hogy legalább egy kevés lekvárt lehetett főzni. Őszibarack, körte szintén volt, habár az utóbbi nem állandó. Arról, hogy télére csemegeszőlő felköthető lenne, még képzelni sem lehet. Az nagyon kevés termett, és abban ép, egészséges fürt alig akad. Mindezeknél nagyobb baj, hogy a krompli már a földjében romlásnak indult, a tengeri a hideg időjárás miatt nem bír megérni, a megtermett gabona is oly rossz minőségű, hogy nem tudnak belőle jó kenyeret sütni. Takarmány nincsen. Ami kevés anyaszénánk megtermett, a beállott esőzés folytán elöntött, kaszálóinkon a boglyák vízben vannak. Ami azokból használható lenne is, hozzáférhetetlen. Már folyó szeptember hó 10-től tűrhetően szép az időjárás, de oly hideg szelek uralkodnak, hogy kénytelen az ember a szobában felsőt venni magára. Sőt, ahol gyermekek vannak, már szeptember közepén fűteni kell, nehogy tönkretegye a hideg őket. Hogy mi vár reánk a küszöbön álló télen, Isten a megmondhatója. Ennyi romlás után éhínségtől is tarthatunk. De félnünk kell a kolerától is, ami a Balkán környékén lakó népek között szűnni nem akar. A már harmadszor kiütött háború folytán ott már általánosan elterjedt, és hozzánk is eljutott, s hol egy, hol más helyen merülnek fel koleraesetek. * Október hó 13-án leszedtük azt a kis rossz szőlőt, amit a minden nemű szőlő nyavalyák ^ után a rossz időjárás még meghagyott. Lett összesen 650 liternyi must, amit három egész betaposott hordó törkölyből kellett kisajtolni. Még a szüret napján is úgy fújt az északi szél, hogy azt csakis az én délnek fekvő borházam fedezete alatt bírtuk kiállani. De bizony a szedők erősen dideregtek, és a szél enyhébe rakott venyige tüzéhez szaladgáltak le melegedni. * Ugyanaz napon volt Nyíregyházán a megye őszi közgyűlése, melyen a Tisza és kormánya ellen bizalmatlansági határozat hozatala indítványoztatott. De biz’ az 58 szavazattal megbukott. Szóval ez sem sikerült. Dehát nem is lehet az másként, mivel az ellenzékiek nem hogy részt kívánnak venni az ország ügyeinek intézésében, hanem folyton azon tanácskoznak, hogy mily nemű ürügyek alatt vonják ki magukat azon kötelezettségük teljesítése alól, hogy az országgyűlésen megjelenjenek. Ne menjenek oda sípolni a képviselő urak. Nem azt ígérték nekünk, amidőn megválasztottuk, hanem, hogy minden tehetségükkel a haza, a nemzet javának előmozdítását munkálandják, s hogy azért minden erejükkel küzdeni fognak. Ahelyett azonban hónapokon keresztül klubokban tanácskoznak azon, hogy mily módon akadályozzák a kormányt működésében. A gyűléseken meg nem jelennek, vagy ha megjelennek is, csak azért teszik, hogy a tanácskozást macskazeneszerü botrányos lármával, sípolással, trombitálással lehetetlenné tegyék. Dacára, hogy hónapok óta felé sem mennek az országgyűlésnek, a fizetésüket rendesen húzzák. Mily jogon húzzák, ha * 368
