Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

kamarásnak. Érseki titkárnak tovább is megmarad, de új állása nyomán lila szín cingulus306 és palást viselésére jogosult, mely omátust [papi díszruhát] részére az érsek azonnal a saját költségére megrendelte. Délutánra Feri fia és még több vendégek is érkezvén, a házigazda és fia egészségéért ürítettük egy kis rizling borocskát. * Az országgyűlésen a február 19-iki vereségének behatása folytán az ellenzékiek újból vonakodtak megjelenni, a klubjukban azonban folyton tanácskoztak, hogy mily ürügy alatt köthetnének bele a kormányba sikeresen. Míg végre elhatározták, hogy a miniszterelnök által kilátásba helyezett beszámoláson a románokkali tárgyalások eredményéről egész erővel jelenjenek meg az üléseken. Hát meg is jelentek, és a szájasabbak erősen ostro- ^0 mohák a kormányelnököt mindaddig, míg az egyik ülésen Apponyi Albert és Désy Zoltán oly értelmű nyilatkozatot tettek, amelyek a kormányelnök román tárgyalásait helyeselni látszottak. Sőt, Apponyi kijelentette, hogy az ő közoktatási miniszter korában létesített közoktatási törvényben nagyobb kedvezményeket nyújtott a románoknak, mint amilyet Tisza ajánlott nekik. Mire azután nagy részük kipárolgott. Az ott maradtak pedig addig han- dabandáztak, míg a tömeges rendreutasítások nem használván, nehányat ki is vezettetett az elnökség a rendőr közegek által. Miután még a románok részéről felszólamlott Miháli Tivadar és Vajda Sándor oláh képviselők is igazolták Tisza eljárását. Azt ti., hogy a Ti­sza által megkísértett tárgyalás alkalmával megegyezés nem jött létre, annak az oka ab­ban keresendő, hogy az általuk képviselt román nemzetiség létjogosultságát Tisza el nem ismerte, kijelentvén, hogy Magyarország területén ezek is a magyar nemzetnek van joga, mint nemzetnek, kikhez a többi idegen nyelvű lakosság a fennálló törvények alapján csat­lakozhat, de külön nemzetet nem képez. Ez értelemben hozott egyhangú határozattal a román kérdés végleg befejezést nyert. * Ezen naptól kezdve a katonai létszám-emelést szintén az ellenzék távollétében megszavazván az országgyűlés, a jövő évre szóló költségek megállapításához fogott, és azt április hó végéig minden minisztériumok részéről - szintén az ellenzék zömének távollétében - be is fejezte. Mely idő alatt az ellenzékiek klubjaikban azon tanácskoztak, hogy mily módon sikerülne a kormányt tárgyalásaiban akadályozni. Melynek eredménye az lett, hogy gróf Károlyi Mihály kiutazott Amerikába acélból, hogy az ott lévő kivándorolt magyarokat a fennálló magyar kormány ellen lázítsa. Be is járta a népesebb magyar telepeket, szívesen látták, mint vendéget, de nemigen lelkesültek az általa hirdetett eszméért, mely szerint a fennálló hármas szövetség, ti. a porosz, olasz és Ausztria-Magyarország megbontását in­dítványozná, és ahelyett az orosszal és franciával kellene szövetkezniük. Nem kémek azok sem az orosz kancsukából, s így bizony a híres kirándulás fiaskót fogott. Károlyinak, mint olyannak azonban megjárja, így lehet csak méltó utódja Károlyi Sándornak, aki Rákóczi Ferencet megcsalta, ő pedig a nagy Kossuth Lajos világhírét kívánta volna lejáratni. De biz’ a most nem sikerült. * Május hó 5-én Kassán és Nagykikindán üresedésben volt képviselői állomások töltettek be választás útján. Mindkettőnél a kormánypárti jelöltek lettek megválasztva, mégpedig Ki- kindán a leghírhedtebb szerb lázító, Pofit Mihály feltünőleg 444 szótöbbséggel bukott meg, holott az ellenzékieknek jelöltjük nem lévén, táviratilag utasították az ottani ellenzékieket, 306 A katolikus papok deréköve, a ruhától eltérő színe egyházi méltóságot is jelenthet (a kanonokoké lila). 373

Next

/
Oldalképek
Tartalom