Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

idején elterjedt a híre, hogy a főcsatorna északi töltését a kemecseiek, a délit pedig a rá- diak és megyeriek titkon ki akarják vágni, hogy a vizet az ellenkező oldalra bocsátván magukat mentesíthessék. Nehogy ez megtörténhessen úgy a megyeri, mint a halászi út hídjára katonai őrséget állíttattam, és a hidakon az átjárást csakis hivatalos egyéneknek engedtem meg nappal, éjjel pedig végképpen betiltottam. így folyt ez tovább egy hétnél, amikor azután az áradás lankadni kezdett. Az volt a szerencse, hogy a Tisza még alig kezdett áradni, s így a Lónyay-csatomán szabadon folyhatott a téli víz a Tiszába, és az jóformán le is takarodott mire a Tisza áradása erősebben jelentkezett. Ez mentett meg bennünket, mert ha a nyírvizek áradásával a Tiszáé összejön, s azáltal a nyírvizek lefolyása megakadályoztatik, a gyűjtőcsatornák töltései mellett meg nem menekültünk volna a nagyobb, különösen Kemecsére nézve végzetessé válható katasztrófától. Alighogy a nyírvíz-veszélytől megmenekültünk, alighogy az árvédelem miatt hát­rányban maradt hivatalos dolgainkat némileg rendezhettük, megérkezett a Tisza áradása. Mégpedig oly rendkívüli nagyságban, amilyenről még eddig fogalmunk sem volt. így nekem a járásomhoz tartozó tiszai töltésrészek védelmére kellett sietnem. Ahol már az ár a töltésnek a halászi határbeli Szapagy nevű erdő szélen lévő részén - mintegy három kilométer hosszúságban - a töltés tetejéig emelkedett. S így, miután felülről még mindég nagyobb áradás jeleztetett, ezen egész vonalon nyúlgátakat kellett a lehető legnagyobb gyorsasággal emelnünk, azt éjjel is - fáklyák mellett — folytatnunk. Amit - mivel a töltés külső oldalán is vizek keletkeztek az átszivárgásból - csak oly módon tudtuk építeni, hogy előbb rőzsekévékkel raktuk végig a töltés tetejét, arra szalmát borítottunk, azt a töltés külső oldaláról szedett földdel erősítettük meg. Több helyen azonban pár nap múlva ezt a nyúlgátat is kezdte az ár meghaladni, ahová második sor rozsét, szalmát és földet kellett raknunk, és azokat folyton táplálnunk. Emellett azután csakis az isteni gondviselés tartott meg bennünket, mert ha ezen válságos napokban egy erős északi szél keletkezik, és a Tisza két oldali töltése között rohanó ár felületét a mi nyomorult nyúlgátjainkhoz hajtja, az első habverés úgy lesepri azokat a töltés tetejéről, mintha ott se lettek volna, és velünk együtt leviszi az áradat azokat az onnét kétmérföldnyire eső nyíri dombok alá. Addig az ártéren keresztül semmi akadályba nem ütközhetvén az ezen esetben a mintegy három kilométer szélességben az alacsony töltésen átrohanó áradat. De ahol a vész legnagyobb, ott közel az Isten, aki megtartott bennünket, és megengedte, hogy a húsvéti ünnepekre már hazajővén, hálát adhassunk jóságáért, mit hogy én teljes odaadással meg is tettem. Azt utódjaimhoz intézett abbeli tanácsommal jegyzem fel, hogy bármily veszélyben ne mulasszák el a jó Istenhez bizalommal folyamodni. Más szabályzási vonalon azonban nem volt ilyen szerencsés a védelem. Ugyanis Eszlárra és Tiszalökre kitört az árvíz, és azokat a községeket elborította, épületekben, terményekben, házi állatokban sok károkat okozott, de szerencsére emberélet nem esett áldozatul. Ezen árvédekezésnél arról szereztem meggyőződést, hogy a Lónyay-csatoma töltései nem elég magasak az áradás elleni teljes biztonságra nézve, s így azok emelendők. A Tisza védelme pedig oly hanyagul kezeltetik, hogy még azt sem tudják a védelem szervezésére hivatott mérnökök, hogy az általuk vagy legalább felügyeletük alatt épült töltésnek van­nak-e a célnak meg nem felelő magasságban épült részei, míg az áradás meg nem mu­tatta nékiek. Ez menthetetlen hanyagság, amely miatt az egész megmentett árterületet csakis az isteni gondviselés mentette meg attól, hogy újból víz alá ne merüljön. Miről szóló jelentésemet nem is mulasztottam el a megyebizottmányhoz beteijeszteni, minek a töltések hiányainak sürgős kipótlása lett az eredménye. Reám nézve pedig három rendbeli 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom