Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
Tiszabecsi Miklós szőlősvégardói, Somogyi P. János vári, Földvári István salánki, Bulens György atyai, Szőlős Kis János szőlősi, Decerim Kristóf beregszászi, Bagossi Mihály fancsikai, Újlaki András sonkádi iskolatanítók. A Vári Sz. Bálint ellenei 1604. évben más esperest u. m. beregszászi pap, Túri Jánost választották esperesnek, kinek más Tractusból ide lett jövetele ellen 1600. évben váltig híjában protestált Vári Sz. Bálint. De 1609. évben csakugyan ismét Vári Sz. Bálint választatott meg esperesnek. Lásd ügyeit s tetteit Első Protocol 1: 83 lap. Utolsó egyházi gyűlés tartatott idejében, Beregen 1610. december 28-án. Meghalt viszontagságos életének terhes nyűgeit keservesen hordozván május 1én. 1611-ben mint az Protocollum 168. lapja így hagyott emlékezetben: „Synodus facta ecclesia Beregini: Anno 1610 die 28. December. Post hanc Synodum munus suum Reverendus et Clarissimus Dominus Valentinus Zarnias morte sua deposuit piacida anno 1611. die 1 mai." [A beregi egyház zsinata, 1610. december 28. Tiszteletes és hírneves Szárnyas Bálint halála, csendesen elaludt 1611. május 1-én.] Egyházi gyűléseket 49 zsinatban tartott. Úgymint Beregszászban 17, Váriban 11, Muzsalyban 9, Beregen 6, Szőlősön 2, Benében 1, Tarpán 1, nem tudatik hol 2. Bereg megyei főispánok voltak ezen korban 1593-tól 1599-ig ifjabb Bűdy Mihály, Mágocsi Ferenc 1599-1611 között. 7. esperes: THÚRI JÁNOS Thúri Jánost a beregszászi egyház 1600-ban, a senior és tractus híre nélkül vivén be más egyház vidékből. Ezen tett Vári Sz. Bálintnak s más papoknak megrovását vonta maga után. Későbben azonban látván mindenki, hogy Thúri János derék s kitanult papi ember, 1604-ben Thúri a gyengélkedő és engedékeny Vári Sz. Bálint helyébe közakarattal esperesnek választatott. Elsőben 1609-ig Vári Sz. Bálint életében. Másodízben pedig 1611. május 1-én a Vári Sz. Bálint halála után. Ezen utóbbi mutatja különösen azt is, hogy 1611-1617 között egy ember írása van a Tractus Protocollumában. Mert akkor még traktusi jegyzők nem igen lévén, magok az esperesek írtak be hol mit a jegyzőkönyvbe, úgy mint gyűlésvégzéseket, gyűlésre adandó projectumokat s némely eseményeket. Túri János már 1604-ben első pap volt Beregszászban, amikor mellette második pap volt Szerdahelyi István, 1610-ben Szent Simoni Gábor, 1615-ben Nagyari Máté. Hogy Túri János kormányra tért, mert derék ember volt, ki egyszersmind a kebelbéli papság szíves ragaszkodását és becsülését kiérdemelte mutatja az, hogy midőn Egri Miklós nagyszőlősi pap az ugocsai és szathmari Bereghez tartozott némely egyházakat pártolásra akarta incselkedéseivel bírni. Tehát Thúri 1608. szeptember 30-án Muzsalyban tartatott egyházvidéki gyűlésben, azon egyházak lelkészeit kézbeadással kívánta szép egyezségre bírni, a nyilvános gyűlés színe előtt, hogy azok a Beregi Egyházvidékről nem fognak elszakadni, ami az 1821. évi tractusok rendezéséig híven meg is tartatott. Mit így jegyzett be maga Thúri l-ő Protocollum 130. lapján: „In Synodo ... 30 September 1608 habita" No ... Dominorum Ministrorum eis et ultra Tybiscum, in confinibus et vicinitate
