Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

II. Magyarországon

szont ő maga már nem lépett be a pajtákba, kísérete tagjaival kergettette ki a szórakozásának alanyául szolgáló szerencsétleneket. A csendőrök pedig a tífuszveszély ellenére kénytelen-kelletlen bemerészkedtek az áldozatokért. A tizedes főnökéről, az 1911-ben született, tehát akkor 33 éves Seidlről, a nyírségi zsidóság deportálásának Eichmann által megbízott teljhatalmú irányítójáról 1946 őszén Bécsben a Wiener-Zeitungban megjelent újságcikkek sok mindent elárulnak. 1946. szeptember 26-án: „A Bécsi Büntetőtörvényszék Esküdtszékének nagytermében ma kezdődik a tárgyalás Dr. S. Sei dl 35 éves volt SS-tiszt ellen." 1946. szeptember 27-én: „Seidl három félévet tanult jogot a bécsi egyetemen. 1939-ben a berlini rendőrségre került, majd innen a RSHA-ba, ahol az A Eichmann részlegében kapott beosztást. 1941-ben ő rendezte be a theresienstadti 'mintagettót', annak lett 1943. májusáig a parancsnoka. 1943. május végétől a bergen-belseni KZ-ban van vezető beosztásban. 1944. áprilistól A. Eichmann operatív törzsében vesz részt a magyarországi Endlösung végrehajtásában: a nyíregyházi, a mátészalkai, a marosvásárhelyi, az egri és a székesfehérvári gettók, illetve gyűjtőtáborok felszámolásában. E gettókból, illetve gyűjtőtáboraikból a deportálást közvetlenül irányítja SS-Hauptsturmführer (százados) rangban. 1944 nyarától egyes adatok szerint a Magyarországról Ausztriába hurcoltak felügyelője, más adatok szerint a strasshofi KZ parancsnoka. 1945. július 30-i letartóztatásáig ausztriai nagynénjénél bújt meg, akinek férje zsidó volt (!). A háború utolsó napjaiban előkészítette Svájcba való szökését, ami nem sikerült."