Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

A Pongrácz-versgyűjtemény

Sie flimmern oft Von zauberhaften Lust Von lied und scherz Doch schweigend blutet In verborgener brüst Mein dunkles Herz. Geibel (Nyersfordításban: Látod a tengert? Látod a tengert? Felszínén a nap pompája csillog, de a mélyben, ahol a gyöngy rejlik, sötét éjszaka van. Én vagyok a tenger. Büszke hullámokon akartak vad szellemem és dalaim vonulni, mint a nap aranya. Varázsos kéjtől villódzanak gyakran, dalolnak és tréfálnak, de rejtőző keblemben hallgatva vérzik sötét szívem.) (Geibel, Emanuel népszerű német költő, 1815-1884) *** Isten kezében mindenünk A mult jelen jövő A benne bízó száz veszély Között se leszen csüggedő. A szerelem hit, és remény E hármas báj virág Legyen jövődnek kék egén Üdv osztó nap világ. Gondolsz reám? Emléked sugara Föl keres é Gyászos éjszakámban Vagy talán már Meg szakadt az álom S örömestebb Csügsz a valóságon Te is.