Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben 1703. július – október - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 30. (Nyíregyháza, 2003)
A Rákóczi-szabadságharc kezdete Szabolcs és Szatmár vármegyében (1703. május - október)
Ezt onnan lehet sejteni, hogy Bercsényi Miklós Károlyban, szeptember 13-án keltezett levelét az említett másodalispánhoz intézte. Ebben bejelentette, hogy innen Tokaj alá indul. Az alispán leveléből értesült, hogy „az jószág conscriptiója (összeírása) mind véghez nem ment, holott nem látom, hogy addig haladhasson, az míg az jószágban való confusiók (zavarok) megcsendesednek, mert az késő lenne, ha már eddig kegyelmed udvarbírót nem irt arról, az Járul kegyelmed emlékezett" „Krucsay uram jószágát, az mi illeti, az felesége jelen volna, más kérdés volna, de most kardéllyban nem maradhat annak egy része is. Az mely jószág más vármegyében vagyon is, ugyancsak mint az előtt, az tiszte keze alatt maradjon. Az mi pediglen az országon kívül hadakozó tisztek jószágát illeti, az olyak jószágát universaliter (általánosságban) elfoglaljuk, méltóságos fejedelem nem parancsolja. Minthogy azok onnét nem ellenségeskednek" ,yAz tisztek számadása iránt, hogy alkalmatosabban végben mehessen praefigáljon egy quindenát (tűzzön ki tizenötödnapi határnapot) kegyelmed, ha szintén maga jelen nem lehetne is kegyelmed, mint hogy Jármi Ferenc uramnak az jószág inspectiója (felügyelete) is committaltatott (megparancsoltatottj. Kirül magának is írtam őkegyelmének, és megírtam, hogy a Leffelholcz jószága jelében is egy ispánt szereztessen." A közölt szövegből kiderül, hogy már ezekben a napokban is volt a fejedelemnek valami talán csak szóbeli - intézkedése részben a felszabadító hadjárat során érdemet szerzett császári tisztek javára tett birtokadományok és a hűségesküt elmulasztó, itthoni nemes urak tekintetében. A levél többi részében Bercsényi bejelenti, hogy hamarosan elvonul Tokaj alá. A megyének intézkedni kell az ott gyülekező és a Szatmári ostromló hadak élelmezését biztosító kivetés tekintetében. Útban Tokaj felé Debrecenen keresztül fog menni, vasárnap (szeptember 16.) Szentmihályon (Büdszentmihály, ma Tiszavasvári) lesz, „leszen három vagy négy zászlóalja katona is velem." A vármegye küldje oda a járásbeli szolgabírót, hogy megkapja tőle a rendelkezéseket. A fejedelem is eljön Szatmár alól, de marad ott feles számú had, annak ellátásáról is Szabolcs megyének kell gondoskodni. Állítson e célra két hadbiztost a megye, egyik a kivetést és beszedést intézze, a másik a táborban az átvételt és az átadást. így biztosítva lesz a rendszeres ellátás, ezzel az intézkedéssel elejét lehet venni a nagyobb kártételnek. Különben a „hadnak erővel kell hajtani az élést". Várdában tartsa meg a vármegye a fizetett hajdúkat. A Kálióban hagyott őrség ellátása is a vármegye kötelessége. Várni lehet, hogy a lengyelországi fogadott zsoldosok Dolhához érkeznek. Ha Szabolcs megye fele indulnak, Naményban jönnek át, „szükséges leszen commissariust (hadbiztost) küldeni provisiójok (ellátásuk) iránt." Ugyancsak küldjön a vármegye a szatmári had mellé mészárosokat, hogy azok gondoskodjanak a hússal való ellátásról. 55 A fejedelem Bercsényi távozása után még néhány napig a Szatmár melletti táborban tartózkodott. Itt adta ki második felhívását a nemesi felkelésre, „minthogy az haza szolgalatja úgy kívánja, a nemes vármegye minden továbbra való halogatás nélkül harmadnapra táborunkban jelen lenni el ne mulassa." A rajta levő feljegyzés szerint a vármegye a parancsot Apagyon, október 8-án tartott gyűlésében hirdette ki. 56 Károly, 1703. szeptember 13. Fasc. 4. No 110. - A levél hátán levő feljegyzés szerint a rendelkezést a szeptember 14-én tartott közgyűlés elé vitte a jegyző és közzé is tették. A megmaradt jegyzőkönyvben a határozatnak nincs nyoma, mert július 19. után nincs semmi bejegyezve. - A Bercsényi levelében említett Löffelholcz birtokáról nem tudjuk, hol volt. Löffelholcz tábornok a Buda visszafoglalása utáni években a Tiszántúlon téli szállásra szétosztott császári hadak főparancsnoka volt. Valószínűleg itt a megyében kapott birtokadományt, mint az Érmeiteken, Diószegen birtokos Gronsfeld tábornok is. Szatmári tábor, 1703. szeptember 23. Fasc. 4. No 111.
