Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben 1703. július – október - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 30. (Nyíregyháza, 2003)

A Rákóczi-szabadságharc kezdete Szabolcs és Szatmár vármegyében (1703. május - október)

A fejedelemnek Szatmár alatti időzése a felkelés első szakasza szempontjából azért jelentős időszak, mert a vetési táborból kiadott rendelkezésekkel indult meg az elért eredmények nyomán a szabadságharc politikai rendezése. Erről nagy vonásokban maga is számot ad az emlékiratában. Az események időrendjét, pontos menetét Esze Tamás sokszor idézett tanulmányából ismerjük. A megye levéltárában is számos - kevéssé, vagy nem is ismert - iratban ennek is nyoma maradt. Ezek között legjelentősebb a Vetésről keltezett pátens a „jobbágyságról", amely a fegyvert fogott és táborban levő katonák otthon maradott családtagjainak földesúri szolgáltatásáról rendelkezik. A fegyvert fogott és táborban levő jobbágy mentes a földesúri szolgáltatásoktól, de ha munkabíró családtagja van, akkor annak kötelessége eleget tenni. Ennél korábban rendelkezett a kóborló katonák megfékezéséről.

5 6. Szatmár vára Kisvárda feladása után a vármegye igazgatása helyén állott, bár az év hátralevő részében csak a megválasztott tisztek intézték a megye ügyeit, nemesi közgyűlést nem tartottak. Az egyik alispán, Varatkai István a helyén maradt, a két jegyző is a négy szolgabíróval együtt. Némi homályos adat arra enged következtetni, hogy Krucsay Márton alispán nem tette le a hűségesküt a Várdából kivonult nemesekkel. Vetés, 1703. augusztus 28. Fasc. 4. No 108. - Esze, 1951. 113-117. p. „a jobbágyságrul való pátens" szeptember 28-án kelt példányát említi. Vetés, 1703. augusztus 17. pántens „a kuruc nevezet alatt kóborlók" ellen. - Esze, 1951. 93-94. p.