Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

Sztruhár Károly visszautasította a felkérést - egy miskolci ügyvédet, Soltész Józsefet hívták meg. Felesketése után 200 pengő forintért és szállásért látta el az aljegyzői tisztséget úgy, hogy a hirdetmények kihirdetése Juhász Dániel írnok feladata lett.

302 1836-ban a főjegyző fizetése 500 váltóforint volt. Ezen kívül megillette még egy sertés, egy öl fa, egy szekér széna és 60 icce bor. Kisebb összegeket kapott pl. tanúesketésért, alperes ci tálasáért, végrendelet és úriszék elé terjesztendő irat készítéséért. Ha a m egy egy ül és re, Kallóba kellett kísérni a főbírót, a főjegyzőnek egy pengő napidíj, az aljegyzőnek évi 5 pengő forint járt. A fő- és aljegyzőt ajánlás alapján a belső tanács nevezte ki. A külső és belső tanács, valamint a legöregebb polgárok előtt tett esküt. A jegyzői hivatalban nyáron reggel 7--12, délután 2-6 között dolgoztak, télen egy órával később kezdtek s végeztek. A főjegyző kötelességei közé tartozott a különböző haszonvételek kezelésére, bérlésére, a felvásárlási és eladási árakra vonatkozó határozásokat kérésre kiadni, a nyugtákat, bizonyságleveleket, szerződéseket a város irattárában őrizni, azokról bizonylatot, másolatot adni, a pénztárakat a kirendelt küldöttséggel félévente ellenőrizni, a hozott határozatokról „rendes scontrót vinni". Az ingatlancserék során a főjegyző feladata volt, hogy az adózáshoz fontos tulajdonosváltozások, birtokátírások pontosan és időben megtörténjenek. Mindezek mellett felügyelt a pusztai tartozások befizetésére is. Az 1837-es privilégiumlevél - amelynek értelmében a határozatlan időre kinevezett főjegyző „üléssel és vokssal" bíró tagja lett a választott közönségnek - meghatározta azt is, hogy a választott közönség által választassák és neveztessék ki a főjegyző, a lajtromozó és a két írnok. Az aljegyző állította ki az útileveleket és a passzusokat,

303 az írnokok a főbírói szék és a tanács előtti perek idéző leveleinek kiadásáért feleltek, amiért levelenként hat pengő krajcárt kaptak.

304 Bár 1837-ben 100 pengő forint fizetéssel egy második írnoki hivatalt is felállítottak,

305 a két tanács olyan sok adminisztrációval járt, hogy az írnokok módfelett elfoglaltak voltak, „ élelmöknek egyébként is keresésére üres idejekfel nem maradhat, s eszerint élelmökre nézve ők is egyedül az írnoki hivatal után reményhető jövedelemre szorítván, ebből azonban a közelebbi esztendőkben tett tapasztalások szerint ki nem jöhetnek, ez okból eddigi fizetéseiknek megjavításáért ők is esedeznek. " Ezután az ingatlancserék során 36 pengő krajcár és 12 krajcár ún. beíratási díj illette őket. Ezen kívül évenként két köböl búzából, négy köböl gabonából és két öl tűzifából álló írnoki deputátumot is kaptak. A két írnok fizetése három évre készpénzben negyven pengőforinttal is javíttatott.

306 302 V.A. 101. 5/5. No. 3055. 1832. 303 V.A. 102/a. 9/89. No. 19. 1838. 304 V.A. 101. 15/15. No. 670/4. 1841 305 V. A. 101. 11/11. No. 2850. 1837. 306 V. A. 101. 13/13. No. 42. 1839.