Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
a bérleti díj. 209 Ami igazán lényeges volt a pusztaárendálásban, az csak közvetetten jelentkezett a városi költségvetésben. Elsőként a lakosok adóját kell megemlíteni, hiszen a nyíregyháziak anyagi gyarapodásának egyik forrása a jó piaccal bíró állattenyésztés volt. A másik figyelemre méltó lehetőség az, hogy a tisztségviselők és conventionátusok fizetés helyett vagy mellett a bérelt pusztákon kaptak ingyen legeltetési lehetőséget vagy művelhető területet. A pusztákon bérfizetés nélkül legelhetett a legeltetést és pusztai mezőgazdálkodást helyben irányító pusztagazda, a felügyelő pusztainspector. a gulyásgazda és a pásztorok néhány állata. 210 Az első árendált puszta a Horváth Józseftől 1760-ban bérbe vett Micskei puszta volt. Itt gabonát termeltek. 211 1761-ben vették bérbe a szomszédos Sima pusztát, ahol két gulyát tartottak. Az 1761. április 12-én kelt szerződésben Kállay János nevében Kállay István harangodi birtokrészét adta 85 váltóforintért árendába a nyíregyháziaknak. Marhalegeltetésen kívül kaszálhattak, használhatták a nádast és rekettyési, sőt 100 kaszásért és 50 gyűjtőért a csapszék jövedelme is az árendásoké lett. 212 1763-ban Kállay János egész császárszállási pusztáját bérbe adta a nyíregyháziaknak. 213 Ebben az évben kötöttek egy, majd annak lejárta után három évre szóló szerződést Dessewffy Sámuellel és Senynyei Imrével Királytelek évi 5000 rénes forintért történő árendálására is. 1764-ben pedig ugyanilyen feltételekkel Szegegyháza prédiumot vették bérbe. 214 1772-ben Vámospércstől Harangod és Szennyes pusztát árendálták. 1777-ben újabb tíz évvel hosszabbították meg a királytelki szerződést, bérbe véve a puszta földet rétjeivel, kocsmájával és „más névvel nevezendő haszonvételével". 215 1793-ban 12 éves szerződést kötött a város Komjáthy Jákob özvegyével, pazonyi Elek Borbálával, aki mint gyermekei gyámja adta bérbe Alsósima 1/8-ad részét. E puszta 7/8-ad részét szintén 1793-tól 12 évre kapta árendába a város pazonyi Elek Lászlótól úgy, hogy előre fizettek 1000 rénes forintot, évente két részletben pedig 400 rénes forintot. A szerződésben foglaltak szerint a 12 év letelte után meghosszabbítják újabb 18 évre az árendát, de más összegért. 1794-ben Császárszállás, vagyis Vadas puszta földesurai A perceptor feladata volt, hogy a pusztára kiadott költségek és az innen származó bevételek arányában úgy számolja ki az ott legelő állatok bérét, hogy az fedezze a város kiadásait, sőt némi haszon is legyen rajta. 210 1830-ban három árendális pusztán legelő 3029 állat közül a pusztai tiszteknek és cselédeknek 129 állata legelt ingyen. 211 V.A. 101. 37/37. 1761:16. 212 V.A. 101/f. 37a/37a. 1761:12. 213 Uo. 1763:1. 214 Uo. 1764:3. 215 A feltételek között szerepelt, hogy az árendások épületet nem emelhetnek, tilalmasán tartják az erdőt és évente az urasági tiszttel megújítják a határokat. Királytelek pusztát az elöljáróság évente azok között a házzal bíró lakosok között osztotta szét, akik jelentették magukat a birtokos földesúrnak vagy az árendáló communitasnak, és alkalmasnak találtattak a földmüvelésre és árendafizetésre. Az egyenlően felosztott földdarabokért egyenként nem fizettek többet, mint 5 rénes forintot. Felét mindig legelőnek használták. Lásd V. A. 10l/g. 38/38. 1777:1.
