Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
A város pincéjében csak azok a hordók lehettek, amelyekről az inspector tudomással bírt, mint ahogy ő engedélyezhette a hordók máshol történő tárolását is. Fontos feladata volt még a kocsmák italokkal való ellátása. A borbírákkal és kocsmárosokkal minden hónap elején az elmúlt hónapban kimért italokra nézve kiverést kellett tartania. Erre a borbírák előre megtudakolták a kocsmárosoktól az általuk kimért, ill. a még kiverésre váró hordók számát. Ezután a hordók icceszámából kiszámolták, és a kocsmárosok könyvébe bejegyezték a járuló summát. A kiszámolt mennyiségből levonták a kocsmáros részét (50 icce után 1 icce), valamint a borbírák keze alá adott seprű mennyiségét. Az így kiszámolt összeg képezte az elszámolás alapját, amelyben az inspectornak ki kellett számolnia a tőkét és a hasznot. A kiverésről az inspectornak is külön lajstromot kellett vezetnie. Ebben havonkénti lebontásban tüntette fel kocsmánként az eladott és még meglévő italok fajtáját, mennyiségét, árát, a lehetséges kiadásokat és a város tiszta hasznát. Feljegyzést kellett vezetnie a hetente vagy legalább kéthetente tartott kocsmaellenőrzésekről és az italok mennyiségét, árát, minőségét, a mérőedények hitelességét, a tisztaságot érintő tapasztalatairól. Arra pedig kiváltképp figyelnie kellett, hogy nem csalják-e meg a várost, és nem árulnak-e a kocsmárosok illegálisan szerzett italokat. A borbírák kötelesek voltak mindennap a vett borok mennyiségéről jelentést tenni az inspectornak, aki azt azonnal adminisztrálta. Arra is az inspector vigyázott, hogy a borbírák több seprüs bort, mint amennyi márciusig fogyni szokott, ne vegyenek. Sátoros ünnepeken a választott közönség által megállapított olcsóbb árú szilva- és rozspálinkát csak az inspector felügyelete alatt mérhették a borbírák a nagyvendégfogadó pincéjében. Az országos vásárok alkalmával a borbírák által mért italokat is az inspector jelölte ki. Ezen kívül felügyelt arra, hogy a választott közönség ármódosításait mindenhol pontosan betartsák, hogy mielőtt az óbor elfogyna új bort ne mérjenek, hogy a várost meg ne károsítsák. 17 . 1 A borbírák instrukciója szerint az évente e tisztségre választott két főnek az inspectori utasításban érintetteken túl még a következő feladatokat kellett ellátnia. A helybeliek borát a választott közönségtől kapott részletes utasítások (mennyiség, minőség, ár) szerint kellett felvásárolni. A két borbíró keresett fel minden szőlősgazdát, és informálódott az eladásra szánt borokról. A vásárlást legalább 5 héttel a csapra verést megelőzően kellett lebonyolítani, hogy a borok kiméréskor már tisztultak legyenek. A borbírák felelősséggel tartoztak a vett borokért, minthogy az ő dolguk volt a borkóstolás, fűzérezés, a hordók lepecsételése és megfelelő feliratokkal való ellátása (hordó száma, iccék száma stb.), s a vásárlás pontos adminisztrációja. 172 Ha a választott közönség által meghatározott mennyiséget nem tudták helyben felvásárolni, akkor ezt jelenteniük kellett az inspectornak. A borok kocsmákba való elosztását, a hordók butelliákra való lehúzását az inspectorok felügyelete és irányítása alatt végezték. A hordóknak a kocsmákba való kiszállítása azonban a pintér feladata volt. A borbíráknak három külön könyv vezetését tette kötelezővé a pontos és részletes 71 V. A. 101. 7/7. No. 2070. 1834. 72 Egerben hasonló feladataik mellett intézték a városi szőlő megmunkálását is. Itt a két borbíró közül a fiatalabbikat „kis borbírónak" hívták. Lásd Nemes, 2001. 60-61.
