Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Nyíregyháza igazgatásának története (1753-1848)

azonban már a máshol is szokásban lévő időben, Szent György-napján választották meg az elöljárókat. A következő években nem volt a bíróválasztásnak hagyományos dátuma, volt, hogy november elsején, máskor júliusban, 1806-ban március 10-én gyűltek össze a lakosok. Ilyenkor meghallgatták a leköszönő bíró számadását, majd megválasztották az új bírákat.

61 A tavaszi tisztújításokon kevesen jelentek meg, mert a gazdálkodás ekkor sok feladatot adott, így a hétközben a szállásokon tartózkodók nem jöttek be a gyűlésre. Már a XVIII. század végén is néhányszor, majd az 1800-as évek elejétől mind gyakrabban tartották a választást decemberben. 1820-ban az alábbi határozat született a tisztújítás napjáról: „Minekutána már jó eleve ennek előtte a város elöljárói világosan kinyilatkoztatták volna azon kívánságokat, hogy a bírói választás ennek utána a karácsonyi ünnepek előtt való napokon (amidőn közeli országos vásár nem történne) s ennek véghez menetele után pedig, hacsak lehetséges, még azon hétnek napjaiban a többi, választatni s újíttatni szokott hivatalt és szolgálatot viselő személyek is választatnak, hogy itt a tekintetes vármegyével teendő computus a város számadásaival egy ideiben menvén véghez, eszerint ezen város kormányzásában a jó rend és egyformaság annál inkább elömozdíttathatna. Melyeknél is fogva folyó esztendőbeli hónap 18. napján (elébb dobszó és templomi hirdetés által közönségessé tétetvén a lakosoknak a bírói választás) tekintetes Markos Mihály uradalmi fiskális úrnak elölülése alatt a bírói hivatalra candidáltatván nemzetes Benkő István, Súlyán József, Mányik Péter és Nalivanko Mihály urak, főbírónak a votumok többsége után nemzetes Mányik Péter úr választatott. Továbbá törvénybírói hivatalra candidáltatván nemzetes Súlyán József, Angyalossy Pál, Huray János, Bodnár András és Meggyessy István urak, a votumoknak többsége után nemzetes Súlyán József úr törvénybírónak választatott. "

62 1821-ben igyekeztek olyan napot találni a bíróválasztásra, amelyen remélhették, hogy minél többen megjelennek. Éppen ezért fontos volt, hogy semmilyen országos vásárra indulás napjával ne essen egybe, ugyanakkor ne bolygassa meg a hitéletet sem, így került a legideálisabbnak tartott hétköznapra, december 16-ára. De minden hiábavalónak bizonyult, mert csekély volt az érdeklődés: kb. kétszázan lehettek a leköszönő tisztségviselőkkel együtt, úgyhogy azt fontolgatták, hogy más napot kell választani, hátha többen jönnének.

63 1826-ban az időpont rögzítésétől és állandóvá tételétől remélték az érdeklődés élénkülését, ezért a statútumban meghatározták, hogy „a bírói választásnak ideje állandóul karácsony ünnep harmadik napján reggeli órákon, éspedig e folyó esztendőre nézve december 27-én tartasson, de a választásra és votizálásra csupán helyes polgárok bocsáttassanak ".

64 A választás előbb felkiáltással, később titkos szavazással történt. 1822-ben arról tanácskoztak, hogy „miképp kellene a bírói választás módját úgy megállapítani, hogy a méltóságos uraságnak, úgy a városnak ne praejudicálna, azonban a választó népnek választó szabadsága is épségben hagyattatna, jövendőre nézve pedig állandóul rendes 61 V. A. 102/k. 78/78. No. 1404. 1803. 62 V. A. 101. 1/1. No. 113. 1820. 63 Uo. No. 208., 209. 1821. 64 Uo. No. 46. 1824.