Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 1. Róma — Nápoly — Szicília

egész másképp képzeltem el, mert bevallom, bár nem könnyen lelkesedem valamiért, mégsem fogom soha elfelejteni az első benyomást, amelyet a Szent Péter-templomba való első belépés, és a Forum Romanum Capitoliumának és a Colosseumnak első megpillantása gyakorolt rám. Az elsőnél önkéntelenül felemelkedik a szellem a Teremtőhöz, és engem az áhítat érzése öntött el akaratlanul, a második láttán az embernek komor gondolatai támadnak a letűnt nagyságról, és minden földi dolog múlandóságáról. Itt az időmet mindenféle nevezetességek megtekintésével mulatom, amely nevezetességeket itt most nem sorolok fel, mert minden római útikönyvben megtalálhatók, és nehezen tudnék ezekről jobbat írni. A karácsonyi ünnepeket itt töltöttem, és minden templomi ünnepséget megnéztem, de bevallom, hogy a Szent Péter-dóm látása, ha üres, vagy kevés ember van benne, sokkal jobban felemeli szellememet a Mindenhatóhoz, mintsem hogy ezek a teátrális előadások hangolnának áhítatra, amilyeneket ma láttam. Nem fogom fel, hogy tudják így eltorzítani a keresztény-katolikus vallás fenségességét, egyszerűségét, magasztosságát a kultusz erőltetésével, amely a sötét középkorban tán szükséges volt, s még a felvilágosodás korában is előfordult. Ha az ember Szent Péter utódját gyaloghintón látja 12 vörösbe öltözött legénytől vitetve egy baldachin alatt, amit 2 pávatoll-legyezőt tartó egyén kísér, hogy a legyeket és rovarokat elriasszák, és mindkét oldalon 4 olasz vértezett lovag lépdel, akkor tényleg inkább egy balettben képzeli magát, mintsem a Legmagasabb előtt összegyűlve, hogy imádja őt. Hol van a pápa mindenekfeletti szolgálata (!), ahol őt a papság minden rendje másképp csókolja meg, a bíborosok a kezén, a püspökök a térdén, a klérus többi része a bal lábán. Ez hát a keresztényi alázat magasztos tanítása, amelyet Megváltónk és apostolai szóval és tettel bizonyítottak. És akkor csodálkozik az ember, hogy a katolikus vallást és szokásait ellenségeink támadják és kinevetik. Én biztosan hű maradok ahhoz a valláshoz, amelyben születtem, de semmiféle propaganda és semmiféle kongregáció

31 nem fog engem meggyőzni arról, hogy a római kultusz ezen fertelmességei a keresztény vallás szelleméhez tartoznak, és abban találtatnak. Milyen rosszul éreztem magam, amikor hallottam a kasztráltak kórusát énekelni; ezt valóban a Megváltó és apostolai parancsolták volna, vagy valóban azt hiszik egyesek, hogy Istennek tetsző dolog, ha A Vatikán legfőbb kormányzati hatóságainak neve.