Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 1. Róma — Nápoly — Szicília

gyermekeket a legtermészetellenesebb és legembertelenebb mó­don megcsonkítanak, hogy majdan ilyen állapotban énekeljék az Úr dicsőségét? O! Csuhások! Mennyi rettenetért kell majd felelnetek egykoron! A karácsonyi ünnepeket elég magányosan töltöttem, amint min­den templomi ünnepség elmúlt. Szállodámban egyedül étkeztem és Vi 10-ig olvastam. Túlságosan lusta voltam felöltözni, hogy Rudolph nápolyi követhez menjek, inkább otthon maradtam a kandalló mel­lett, és nagyon jól elfoglaltam magam egész éjfélig, mikor aztán nyu­godni tértem. Ma még ünnep van, ami számomra nem oly kellemes, mert min­den zárva van, és nem lehet semmit sem látni. A követünknél étkez­tem, este nem tudom még, mit fogok csinálni. Nagyon sajnálom, hogy olvasmányaim végére értem, melyeket magammal hoztam, re­mélem, hogy Nápolyban kölcsönkapok néhány könyvet. Itt ebből a szempontból nagyon rossz, csak egyetlen könyvtár van, ami nagyon rosszul van ellátva, az ember kb. 5 konvenciós forintot fizet egy hó­napra, de nem kap semmi olvasnivalót néhány angol újság kivételé­vel, amelyeket csak akkor nyitok ki, ha Angliában vagyok, folyóiratok közül az Edinburgh és a Quarterly Review-n kívül nincs semmi más. Azonkívül ott van még az a szép intézkedés, hogy a posta csak heten­te 3-szor jön, ráadásul a téli hónapokban minden pillanatban kima­rad. Egyáltalán, itt hozzá kell szokjon az ember ahhoz, hogy lemond­jon azokról az élvezetekről, amelyeket más fővárosokban megtalál. Olyan nyilvános szórakozásokról, amelyek majdnem nélkülözhetet­lenek egy idegen számára, aki nem mindig van olyan helyzetben, hogy társaságba menjen, ezekről itt szó sincsen. A fő oka annak, amiért az idegenek szeretik Rómát, az a nagysze­rű szokás, hogy a délelőttöket kellemesen és hasznosan lehet eltölte­ni, és bizonyára ez okozza, hogy az ember eközben több frivol szóra­kozásról könnyebben lemond. Azt hiszem, az ember évekig itt időz­hetne, és a művészetek területén, az ókorkutatásban mindig találna új anyagot, hogy új tapasztalatokat szerezzen. Ha már régóta nem úgy terveztem volna, hogy a telet Nápolyban töltöm, akkor minden további nélkül itt maradnék, de mivel nem tudom, hogy eltölthetek­e két telet is Itáliában, így mégis a jobbikkal, vagy inkább a szórakoz­tatóbbal akarom kezdeni. Most gróf Stolberg 32 itáliai leveleit olvasom a [l7]92-es évből, melyek nézetem szerint sokkal jobbak, mint a mostani útikönyvek. Különösen az ókori római emlékekről szóló leírásai tanulságosak, látszik, hogy elmélyült a dolgokban. Stolberg, Friedrich Leopold gr. (1750-1819) német szentimentális költő

Next

/
Oldalképek
Tartalom