Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 1. Róma — Nápoly — Szicília
1. Róma — Nápoly — Szicília Róma, 1833. december 17. A naplómmal bizonyára nehéz lesz valamire jutnom, gondoltam ideutazásom közben egy napon, egy hosszú decemberi estén, melyek egyikét-másikát egészen egyedül töltöttem a kocsimban, „mivel ezt a könyvet mindig magaddal viszed, egy más rendeltetést vagy másféle célt kellene adnod neki". Ezen magammal folytatott beszélgetés alatt egyre inkább tudatossá vált bennem, hogy talán az lenne a legjobb, ha egy kontrollfélét vagy listát állítanék össze mindarról, amit naponta olvasok, ha kivonatosan is, mert nem vagyok barátja a pontos kivonatoknak, érzem rajtuk a fontoskodást, aminek nagy ellensége vagyok, de csakis azért, hogy tudjam minden hónap és minden év végén, hogy mit olvastam. Ha ezt már régóta csináltam volna, akkor ez kellemes visszaemlékezés és egy érdekes összefoglalás lenne számomra, amelynek néha hasznát vehetnem. Ezért most kezdjük el 1833 decemberével. December 2-án hajnali 2 órakor, amikor Bécset elhagytam és megkezdtem itáliai utazásomat, éppen Széchenyi Stádiumát olvastam (írta gr. Széchenyi 1831-ben, kiadta W*** 1833-ban-' 1 ). Ezen hazánk nagy reformátorának negyedik munkája egy szép és valóban szívre ható előszóval kezdődik. Az emberiségnek egy nemzetet megtartani: ezt és nem kevesebbet kíván a lelkes hazafi, az elmés és sok tekintetben érdemes szerző munkájával eszközölni. Valóban a feladás nagy, a cél dicséretes, de mily eszközökkel akar a megtartáshoz jutni, lássuk: tizenkét törvényjavallatot ajánl, és ezeket a munka folyamatában kifejti. A hitelt mindenekelőtt mint alaptörvényt behozni kívánja. Hogy a szerző a hitelt, amirűl már két könyvet, tudniillik a Hitelt és Világot mint kedves szülöttjét törvényjavallatiban béhozandja, természetes és előre látható volt, de hogy annyira megszeresse az egyszer kimondott és minden józan gondolkozó és a haza boldogságát igazán kedvelő által szükségesnek elesmért elvet, hogy azt a nemzetnek megtartására alaptörvénynek és bázisnak tartsa, abban, megvallom, egy értelemben vele nem lehetek. En a nemzetnek megtartását vagy inkább fenntartását annak függetlenségében mindenekelőtt helyheztetem. Azt pedig csak a nemzetiség kifejlése, a lehető egyetértés, egy — amennyiben a sötétségre vágyó kormány mellett Széchenyi István Stádium c. munkáját, amelynek kinyomtatását József nádor 1832-ben leállíttatta, Wigand Ottó jelentette meg Lipcsében.
